Megkezdődött az őstermelői igazolványok cseréje

Győrffy Balázs emlékeztetett: az új mezőgazdasági őstermelői igazolványokról szóló kormányrendelet január 1-jén lépett hatályba.

Az új jogszabály csökkenti az őstermelők hosszú távú adminisztrációs terheit, bővíti az ellenőrzési jogköröket, amivel gazdaságfehérítő célokat is szolgál – mondta az elnök. Az új igazolványt eddig 17 ezren igényelték, ők 2 két hónapon belül kapják meg a kártyát.

Az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyeket a jövőben is a falugazdászok intézik, ezért őket kell mielőbb felkeresni ez ügyben – mondta a NAK elnöke.

A NAK-nak mintegy 340 ezer őstermelőről van tudomása, az idén eddig 140 ezren hosszabbították meg jogállásukat.

Győrffy Balázs utalt arra is: a most hatályba lépett kormányrendelet célja az is, hogy a vásárlók egyértelműen azonosítani tudják az érvényes igazolvánnyal rendelkező, valós őstermelőket, továbbá a Magyarországon megtermelt őstermelői termékeket, így ösztönözve azok fogyasztását.

Még ebben a félévben kifejlesztenek a kamaránál egy olyan okostelefonos alkalmazást is, amely az őstermelői igazolvány száma alapján a vásárlót tájékoztatja az engedélyezett tevékenységeket. Megszűnik az az ellentmondásos helyzet is, hogy az őstermelők ugyanazt a terméket azonos helyen és azonos időben őstermelőként és egyéni vállalkozóként is értékesítheti – mondta Győrffy Balázs.

Az elnök arról is beszélt, hogy az új agrártámogatási rendszerre való áttérés komoly feladatot jelentett a gazdálkodók, így a NAK számára is, de – ellentétben az uniós országok többségével – sikerült zökkenőmentesen átállni az új struktúrára.

Magyarország azon kevés uniós tagállam közé tartozik, amely a lehetséges legkorábbi időpontban, tavaly október 16-án elindította az előlegfizetéseket. Továbbá Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely vállalta, hogy 8 jogcímen fizet előleget. Mindezek versenyelőnyt jelentenek a magyar gazdáknak.

Tavaly mintegy 400 milliárd forintot tett ki a 180 ezer termelő által igényelt területalapú támogatás, közülük 140 ezer gazdálkodónak a falugazdászok adták be a kérelmét. Így, 2014-hez hasonlóan az egységes kérelmek mintegy 80 százalékát a falugazdászok nyújtották be 2015-ben is.

Hozzátette: az idén sem lesz sokkal egyszerűbb az egységes kérelmek beadása, mint a múlt évben. Ezért – a tavalyi tapasztalatok figyelembe vételével – a NAK már megkezdte az egyeztetést a Földművelésügyi Minisztériummal és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal.

A kamarára 2015-ben is komoly terhet róttak a földbizottsági feladatok. 2014. május 1-jétől 70 ezer, ebből tavaly mintegy 50 ezer föld adásvételi szerződés került a kamara megyei elnökségei elé, azért, hogy állásfoglalást alakítsanak ki róluk. Ebben a munkában nagy szerepet vállalt a mintegy 2500 települési és 40 járási agrárgazdasági bizottság.

Az elbírált ügyek közül megközelítőleg 1000 nem támogató döntés született. Az elutasítás indoka legtöbbször visszaélés volt az elővásárlási joggal, az életvitelszerű tartózkodás hiánya, az aránytalanul alacsony vagy magas ár, a spekulatív, felhalmozási céllal történő vásárlás, illetve a tulajdonszerzési korlátozás megkerülése. Bíróság elé országosan mintegy 170 ügyet vittek, ami 2,5 ezrelék.

Győrffy Balázs jelezte: a kamara részvételével megkezdődött a jelenleg csak a Dél-Dunántúlon működő jégeső-elhárító rendszer országossá tételének szakmai előkészítése. A NAK a várhatóan 2017-ben induló, országos, talajgenerátoros rendszer kiépítésében és későbbi működtetésében is részt vállal.

A NAK – reagálva a tagjainak visszajelzéseire és a piaci körülményekre – létrehozta saját biztosítás közvetítő cégét. Ennek feladata olyan biztosítási termékek kidolgozása a biztosító társaságokkal közösen, melyek a lehető legjobban szem előtt tartják a kamara tagjainak igényeit, valamint a piaci lehetőségekhez képest kedvezőbb ajánlatokat képesek adni – mondta a NAK elnöke.

Forrás: MTI