Teltházas, professzionális Agrárközösség-NAIK Roadshow a Kék Duna Vendéglőben – Gazdaságmodernizáció lépésről-lépésre az alapoktól

Képgaléria megtekintése (5 db kép)

Font Sándor az agrárgazdálkodókból álló hallgatóság köszöntésekor annak az örömének adott hangot, hogy az Agrárközösség és a NAIK közös rendezvénye ilyen nagy számban vonzotta a fejlődni, tanulni akaró, az újdonságokra nyitott gazdálkodókat. A képviselő gratulált a szervezőknek, hogy a rendezvényét ezúttal is a professzionális szervezés és ismeretközvetítés jellemzi, a roadshow előadásai és az azokat összegző kerekasztal beszélgetések azokat a problémákat ölelik fel, amelyeket a felkészült szakembergárda nem csak bemutat, elemzi, de megoldási lehetőséget is kínál, így reménye szerint mindenki értékes információkkal térhet haza a nap végén.

Mint Font Sándor előadása végén kiderült, ehhez az országgyűlési képviselő is hozzájárult, aki előadásában a kormányzat agrárgazdasággal összefüggő következő lépéseit a törvényalkotás oldaláról mutatta be.

Mint mondta, éppen egy hét múlva kezdődik az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Ezelőtt ülésezek a mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottság, amelyet a Fidesz frakción belül a kormányfő részvételével tartanak. A találkozó legfontosabb napirendje az osztatlan közös tulajdon problémája. Jelenleg 26 törvényt kell módosítani ennek érdekében, ami a jogalkotás oldalról félelmetesen nagy szám. A változtatás legnehezebb része a Polgári törvénykönyvben szabályozott öröklés, mert a magyar jogban ha nincs végrendelet, akkor az egyenes ágon, illetve a törvényes örökösek között osztódnak a vagyontárgyak, közöttük a termőföld is. Ha ma például egy férj végrendelet nélkül elhalálozik, akkor a vagyontárgyait, közte a termőföldet fele részben örökli a feleség, a másik fele részt pedig a gyermekek, ahány gyermek van, annyi részben. Ez szinte automatizmus generálja, hogy tovább növekszik az osztatlan közös földterületek száma, ami viszont komoly akadálya a mezőgazdasági művelésnek. Néhány szomszédos ország e kérdésben már előttünk jár, ott nem engedik a földet a klasszikus öröklési szabályok szerint megörökölni, hanem a törvény csak egy örököst enged meg. Ez azonban azt az izgalmas problémát veti fel nálunk is: aki a földet örökli, az hogyan elégíti ki a többi örökös vagyoni igényét? A jogszabály előkészítése azért nehéz, mert olyan alkotmányossági kérdéseket is felvet, melyeket megnyugtató módon kell rendezni. Ám ezen túl is legalább 10 jogszabály-változtatás van a parlament előtt, amelyeket későbbi időpontban vesz majd tárgysorozatba az Országgyűlés- mondta Font Sándor. Jelenleg az öröklési szabályok megváltoztatásával összefüggésben 26 törvény módosítása van előkészítés alatt. Emellett más, a borászatokat és egyéb ágazatokat érintő jogszabályváltozások is előkészítés alatt állnak – mondta Font Sándor.

Képgaléria megtekintése (5 db kép)

A képviselő hozzátette: az EU-ban a mezőgazdasági fejlesztési források elosztása terén van egy nagy bizonytalansági faktor, amit a britek unióból való kilépése okoz, ugyanis a szűkülő források elosztásáról rendkívül tágak az elképzelések.
Magyarország azon kohézióbarát országok táborába tartozik, amelyek azt mondják: a felzárkóztatási politika továbbra is alapeleme legyen az EU-nak. Ugyanis amikor a Kelet-európai országok még nem voltak tagjai az EU-nak, az akkori tagállamok azt kérték, nyissuk meg a piacainkat. Ettől ne féljünk, mert mindaddig felzárkóztatási forrásokat kapunk az ipari infrastruktúra, a vállalkozói szféra és a mezőgazdaság területére, amíg azok a régi tagországok GDP átlagát el nem érik. Ebből szeretnének most visszavenni egyes tagországok, mert azt látják, miközben a magyar és a kelet-európai gazdaságok a hatékony felhasználás következtében 4-6 százalékos ütemben növekednek, a nyugat-európaiak lelassultak. Ezt direkt módon nem mondják ki természetesen, de valamennyi lépésük erre utal. Ezt a konfliktushelyzetet kell kezelni – mutatott rá Font Sándor.

A képviselő szólt arról is, hogy az EU egyes tisztségviselői a mezőgazdaságot kiáltották ki a legnagyobb környezetszennyezőnek, mert a mezőgazdasági termékek szállításával kapcsolatos környezetszennyezést is az ágazat környezetszennyezéséhez sorolták. A 27 tagország mezőgazdasági elnökei az EU új fejlesztési ciklusához közeledve egyre többet tanácskoznak, az EU parlamenti választás után már új szereplőkkel. Közülük is a „méregzöldek” kiáltják ki a mezőgazdaságot a legnagyobb környezetszennyezőnek, holott nem igaz az állításuk, mert továbbra is első az olajipar, a rendkívül környezetszennyező műszál előállítása miatt második a konfekcióipar, és azért állhat harmadik helyen a mezőgazdaság, mert a termeléssel járó környezetszennyezéshez a termékek szállítmányozása miatt jelentkező környezetszennyezést is hozzáadják. Ezt le kell választani, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés során kőkeményen környezettudatosnak kell lenni, felül kell vizsgálni a hígtrágya telepeket és a vegyszerezésre is jobban oda kell figyelni- zárta előadását Font Sándor, aki szerint az EU-nak a jövőben több támogatási pénzt kell fordítania a mezőgazdaság környezetszennyezésének csökkentésére.

Dr. Gyuricza Csabát, a NAIK főigazgatóját a tanácskozást levezető Szigeti Tamás, az Agrárközösség Kalocsai Irodája vezetője kérte fel előadása megtartására.

Az egyetemi katedráról is ismert professzor aláhúzta: ami most leginkább az egész világot, Európát és a magyar gazdákat foglalkoztatja az nem más:

Olyan változás elején vagyunk, amihez alkalmazkodnunk kell.  Éppen azért óriási a felelőssége annak, aki az agrárkutatással és innovációval foglalkozik, a jövő technológiáit segíti kidolgozni és fejleszteni, ugyanis még soha nem volt akkora szükség a friss, új tudásra, soha nem volt akkora jelentősége az új ismereteknek, a versenyképességnek, a fenntarthatóság növelésében, mint napjainkban.”

Képgaléria megtekintése (5 db kép)

Rengeteg olyan kihívással kell szembesülniük a kutatóknak és a gazdáknak is, amelyekhez alkalmazkodni szükséges. Ha csak a klímaváltozást nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy azok az ismeretek, amelyek korábban alap szakmai tudásnak minősültek, azok egyszerűen elavulnak, értéktelenné válnak, és ha ehhez nem alkalmazkodunk, lemaradunk.

Az új ismeretek az agráriumban is nagyon hamar kicserélődnek, eddig erre általában öt-hat évet lehetett számolni. Ám ez mára lerövidült, bizonyos területeken már az a 2-3 éves tudás is elavulttá válik, ami jelenleg korszerűnek számít.

Ehhez a kutatás, a technológiafejlesztés, a mindennapi gazdálkodás oldalról is alkalmazkodni kell. Amikor egy új növényfajtát nemesítünk ki, akkor az egy szántóföldi növény esetében 8-10 évet vesz igénybe, egy szőlőfajtánál 25-30 év lehet, de már nincs ennyi idő erre. Ugyanis mire létrejön az új fajta, technológia, az már elavulttá válhat, mert a klíma ettől sokkal gyorsabban változik.
Ehhez olyan támogatáspolitika szükséges, amelyek – amint arra Font Sándor előadásában utalt –, nem feltétlenül kedveznek számunkra.

Akár Nyugat-Európában, akár Magyarországon dolgozik egy gazdálkodó, arra kell készülnie, hogy támogatás nélküli környezetben is próbáljon életképes lenni.”

Ez egy olyan feladat és olyan kihívás, amely sokkal könnyebb a nyugat-európai társaknak – mondta dr. Gyuricza Csaba
A főigazgató szerint a nyugat-európai gazdatársak sokkal rosszabb termőterületen érnek el nagyobb hozamokat, ami azt jelenti, hogy mi úgy termelünk, hogy egységnyi területről a nyugat-európai társak által megtermeltek felét tudjuk csak betakarítani. Ez nem egy jó arány, innen csak felfelé lehet elmozdulni, akkor is, ha az elmúlt években imponálóan változott a magyar gazdaság – mutatott rá a professzor.

A főigazgató szerint ennek egyik oka, hogy hazánkban még mindig idegenkedünk az integrációtól, az összefogástól. A nyugat-európai kis és közepes gazdaságoknál teljesen természetes, hogy együttműködnek, gazdaközösségeket alkotnak, közösen művelik a területet és közösen értékesítnek, közösen vásárolnak, használnak gépeket. Mi ettől idegenkedünk, ami alapvetően versenyhátrányt jelent – szögezte le a szakember.

Dr. Gyuricza Csaba azzal folytatta: abban is előrébb kell jutnunk, hogy hiába vannak nagyon jó technológiai fejlesztéseink, kutatási, innovációs eredményeink, ha a napi gyakorlatba ezek nehezen mennek át. A magyar gazdák fogékonysága sajnos nem megfelelő ahhoz, hogy az innovatív technológiákat alkalmazzák.
Ennek tudható be többek között az, hogy jobb éghajlati és talaj adottságok mellett alacsonyabb termésátlagokat érünk el akár búzából, akár kukoricából. Búzából nekünk nem 5 tonnás átlagokat kellene produkálni.

Hazánkban nagyon sokszínű a gazdálkodás, ami különbséget jelent a technológiai fejlettség színvonalában is. A háttér elsősorban a kis és közepes vállalkozásoknál hiányzik, a nagygazdaságokhoz képest. Ahhoz, hogy a vidéki életforma, a vidéki élet fennmaradjon, elkerülhetetlen a kis - és közepes gazdálkodások jelenléte, de ehhez az integrációs képességet erősíteni kell.

Integráció, vagy koncentráció – nagyon leegyszerűsítve ez a kérdés a magyar gazdaság számára, mert tetszik, nem tetszik, az elmúlt években a folyamat a koncentráció irányába mutat.”Elgondolkodtató lehet a politika számára is, hogy a 300 hektár fölötti egyéni gazdaságok aránya az elmúlt 20 évben 300 százalékkal nőtt, ugyanez a társas vállalkozások esetében 60 százalékos növekedést mutat.

Hozzájárul ehhez az is, hogy a méretgazdaság alsó határa is növekszik, ami globális folyamat. Egyre nagyobb területre van szükség ahhoz, hogy gazdaságosan, versenyképesen lehessen termelni. Marad tehát megoldásként az integráció, az összefogás erősítése, amiben mi még gyengén állunk, de készül az integrációs törvény. Ez azonban nem jelent majd csodát, csak a keretfeltételeket adja meg.

Amiben még fejlődnünk kell – és ezért jók ezek a rendezvények – a szaktanácsadás és a szaktudás átadása a gazdálkodók részére, mert senki nem lehet mindenféle tudás birtokában, képtelenség követni a mindennapi változásokat.

Ezért tartom az Agrárközösség munkáját is nagyon értékesnek, mert ezzel segítik, támogatják a gazdálkodókat, ezért örülök, hogy nagyon sokan itt vannak”– mondta előadása végén dr. Gyuricza Csaba, aki jó szakmai tanácskozást kívánt a résztvevőknek.