Pontosabb helymegjelölés nélkül a Hajós–bajai borvidéket nevezi meg a Nébih honlapján megjelent híre, amelyben közlik, hogy a Dunántúlon már több helyen megjelent szőlőbetegség most először a Dunától keletre is fölütötte a fejét. Ahol már feltűnt a betegség, ott csak drasztikus eszközökkel lehet elejét venni a terjedésének, ahol még nem, ott a kabócák elleni védekezéssel megakadályozható a fertőzés, ugyanis ezek a klímaváltozás nyomán megjelent rovarok a kórokozó vektorai.
A Dunától keletre fekvő borvidékeken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége című, a Nébih portálján november 4-én közzétett cikk szerint a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegségét azonosította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) referencia-laboratóriuma 2019-ben a Hajós-Bajai borvidéken.
Az illetékes kormányhivatalok szakemberei megkezdték a felszámoláshoz szükséges intézkedéseket, emellett azonban
a szőlő-és bortermelők tudatos, aktív részvétele is nélkülözhetetlen hazánk borvidékeinek megóvásához.– írják a cikkben.
Ez az első olyan eset Magyarországon, amikor a Dunától keletre eső területen a szőlő súlyos, aranyszínű sárgaság betegségét okozó FD fitoplazmát szőlő növényben kimutatták. A cikk további részeiből kiderül, hogy erdei iszalagon már ez előtt is megfigyelték a betegség jelenlétét.
Hazánkban a Nébih 2013 augusztusában azonosította először a betegséget Zala megyében a szlovén határ mellett, majd Badacsonytomajon, Veszprém megyében. Az elmúlt években több dunántúli borvidéken, így a Zalai, Badacsonyi, Móri, Balatonboglári, Soproni, Neszmélyi, Etyek-Budai és Pécsi borvidéken találtak fertőzött tőkéket.
AZ EDDIG FELDERÍTETT FERTŐZÉSEK PONTSZERŰEK, A KÖVETKEZETES HATÓSÁGI FELLÉPÉSNEK ÉS A FELELŐSSÉGTELJES TERMELŐI HOZZÁÁLLÁSNAK KÖSZÖNHETŐEN A FERTŐZÉS NEM TERJEDT SZÉT.
Összehangolt védekezésre van szükség
A hivatkozott cikk leírja azokat a teendőket is, amelyek karantén kórokozó terjedésének megakadályozása érdekében szükségesek.
A BETEGSÉGGEL FERTŐZÖTT NÖVÉNYEKET, VALAMINT A FERTŐZÉSI GÓC KÖRÜLI EGYKILOMÉTERES KÖRZETBEN TALÁLHATÓ, TÜNETET MUTATÓ TŐKÉKET BELÁTHATÓ IDŐN BELÜL MEG KELL SEMMISÍTENI.
A most föllelt fertőzés puffer zónájában, azaz a fertőzött területet körülvevő három-kilométeres biztonsági övezetben már zajlik az intenzív felderítés és mintavétel a károsító esetleges jelenlétének, terjedésének feltérképezése érdekében.
Tájékoztatják az érintett gazdákat
A fertőzött területen végrehajtandó védelmi intézkedésekről a Nébih által kidolgozott FD Nemzeti Készenléti Terv ad útmutatást. Az egyes ültetvényeken esedékes hatósági intézkedésekről, azok ütemezéséről, valamint
A GAZDÁK TEENDŐIRŐL A 7/2001.(I. 17.) FVM RENDELET 7. SZÁMÚ MELLÉKLETÉNEK 1.4.1.2 ALAPJÁN A TERÜLETILEG ILLETÉKES KORMÁNYHIVATALOK INFORMÁLJÁK AZ ÉRINTETTEKET.
A kezeletlen fertőzés teljes pusztulással járhat
Az óvintézkedésekre azért van szükség, mert azok hiányában a területen található tőkéknek akár 80-100%-a is megfertőződhet a fitoplazmával, sőt a fogékony fajták néhány év leforgása alatt akár ki is pusztulhatnak – derül ki a Nébih közleményéből.
Ezért, a súlyos kockázatokra tekintettel
KÉRIK A SZŐLŐ- ÉS BORTERMELŐK TUDATOS ÉS AKTÍV KÖZREMŰKÖDÉSÉT A TÜNETEK MEGJELENÉSÉNEK FOLYAMATOS FIGYELÉSÉBEN, HATÓSÁGI BEJELENTÉSÉBEN, A KABÓCÁK ELLENI NÖVÉNYVÉDŐSZERES VÉDEKEZÉSBEN, VALAMINT AZ ELHANYAGOLT ÜLTETVÉNYEK FELSZÁMOLÁSÁBAN.
A témával kapcsolatos hasznos információkat, valamint
A KARANTÉN KÁROSÍTÓKRA VONATKOZÓ BEJELENTŐLAPOKAT MEGTALÁLHATJÁK A NÉBIH HONLAPJÁN!
A szőlő aranyszínű sárgaság betegség kórokozójának koncentrációja a levelekben késő nyáron, ősszel a legnagyobb, ezért a fertőzött levelekből történő laboratóriumi kimutatásra is ez a legmegfelelőbb időszak.
Kártalanítás és támogatás a védekezéshez
Fontos tudni, hogy azokon a területeken, ahol a hatóság a fenti jogszabály alapján elrendeli a szőlőtőkék megsemmisítését,
A HIVATÁSSZERŰEN GAZDÁLKODÓ TERMELŐK KÁRTALANÍTÁSRA JOGOSULTAK.
A hatékony védekezés ösztönzése végett
A GAZDÁK A NÖVÉNYVÉDŐSZERES VÉDEKEZÉSEKHEZ IS VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁST IGÉNYELHETNEK.
Ennek módját a 9/2016. (II. 15.) FM rendelet szabályozza.
A hatósági intézkedések csak a növényállományra vonatkoznak, a bor készítését és annak forgalmazását semmilyen formában nem érintik.
A hajósi szőlők egyelőre mentesek a betegségtől
A hajósi szőlőtermő területeken gazdálkodók körben tett tájékozódás után úgy tudjuk, hogy a betegség nem az ottani szőlőkben jelent meg. Bár az általunk megkérdezett hajósi termelők is hallották már hírét az új betegségnek, de szerencsére eddig csak a médiából.
Pontosabb, illetve részletesebb tájékoztatás érdekében elektronikus levélben kerestük meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát. Amennyiben újdonságot, többletinformációt tartalmazó választ kapunk, jelentkezünk!
A FACEBOOKON!
a Facebookon!
Agrárfórummal, gyerekprogramokkal startolt a Paprika Nap – A gyerekek és szüleik az eső ellenére kitartottak
Dusnoki Csaba Sándor: Várakozásunkat felülmúlva zárult a betakarítás, az aszály már a jövő évi termést veszélyezteti (Nagyinterjú!)
Hamarosan befejeződik a korai aratás a kalocsai járásban
Fókuszban az értékteremtő tanyai gazdálkodás – Konferenciát rendeztek Bugacon
Kalocsára 20 önkéntest kértek, 6 óra alatt 60-an jelentkeztek - Önkormányzati hatáskörben maradhat az árvíz elleni védekezés
Összedőlt, a lakótérbe omlott egy lakóház tetőszerkezete Kalocsán – Csak a szerencsén múlott, hogy nem történt tragédia
Kutatók Éjszakája: „Mi mehet a lecsóba?” – Interaktív családi laborlátogatás lesz a Kalocsai Paprikakutató Állomáson
Cégvezetőknek tartott előadást a mesterséges intelligenciáról Balogh Péter „Petya” Kalocsán
Holtan találták meg a 29 éves férfit, aki Dusnok környékén tűnt el
Nézőszám rekordot nem, de remek hangulatot hozott a Paprika Napok péntek estéje
Van néhány új állás a járásban – A Foglalkoztatási Osztály e heti álláskínálata
Az eső áztatta, az öröm, jókedv, nevetés belengte a XXVI. Paprikás Ételek Főzőversenyét – A Foktői Tarhonyások megtartották a legfőbb díjat, a Vándorkupát
Még több friss hír
Legfrissebbek most
