A történelmi események tényszerű feltárására ismét a Kalocsai Néplap aktuális cikkét hívjuk segítségül, amely 1913. július 23-án, jelent meg az akkori híradások között városunk sportklubjának, a KSC-nek létrejöttéről.
A magyar sport krónikásai a felvidéki Késmárk város 1510-ben alakult lövészegyletét tekintik az első magyarországi sportegyesületnek, ám a késmárki példát követve rövid időn belül már tucatjával alakultak a különböző lövész-, vívó-, és viadal egyletek. Igaz, ekkor még nem is annyira a sport jelleg, mint inkább védelmi célok domináltak, de az egyesületi keretek már kezdtek testet ölteni. Kalocsa városának a jelenleg is legnagyobb sportegyesülete, a Kalocsai SE címerében is az 1871-es alakulás dátuma díszeleg, igaz, akkor még talán önkéntes tűzoltóegylet lehetett, vagy a torna csíráinak a megjelenése (Kalocsai Tornaegyesület), ám 1872. január 2-án már átalakultak „Kalocsai Önkéntes Tűzoltótestületté”.
Ez idő után hosszú évekig társadalmi sportról írásbeli feljegyzés néhány utaláson kívül nem is található. A Kalocsai Néplap 1896-os évfolyamának egy-két számában ugyan hírt ad a Komlókerti Guriga Társaság alakuló közgyűléséről (talán a helyi Legényegylet versenytekézéséről ), sőt az év vége felé már a kalocsai Korcsolya egyesület közgyűlése hívta tisztelettel a tagjait.
Társadalmi szervezetű, alapszabály szerint működő sportegyesület még a századforduló körüli években is alig volt. Az iskolában tornaórák voltak, az iskolai ifjúságot tornázni tanították (menetelni), de sportra nem.
Ezért is hatott a pezsdület frissességével a Kalocsai Néplap 1913. július 23-i száma, amikor a pár nappal korábbi, július 18-i, Kalocsai Sport Club megalakulásáról tudósítanak.
Az előkészítő bizottság összehívása folytán 18-án, pénteken este 9 órakor volt a KSC alakuló közgyűlése a Magyar Király étteremben. A közgyűlés elnökválasztással kezdődött. Elnökül egyhangúlag Madarász Gyula dr. ügyvédet választották, aki szép beszéddel köszöntötte a nagy számban egybegyűlt sportkedvelőket. Hangoztatta a sport jótékony hatását a testre, egészségre, a közvetlen demokratikus társas életre és arra kérte a közgyűlést, hogy a mostani mozgalom ne legyen olyan szalmaláng, mint a tavalyi. Az elnök beköszöntője után Steinberger Béla számolt be az előkészítő bizottság működéséről és a futball csoport eddigi működéséről. Bejelentette, hogy eddig 60-nál több tag jelentkezett, s indítványozta, hogy Muzsa Gyulát a kerület képviselőjét, a magyar sportélet vezérét tb. elnökké, Gács Rezső tb. szolgabírót pedig védelnökké válassza meg a közgyűlés. Az egyhangú és lelkes választás után megállapították az alapszabályokat, melyek a Ferencvárosi Torna Club szabályai szerint rendezik a club szervezetét és életét. A club színei: piros és fehér, melyek igen jól illenek a mező zöldjébe, azzal kiegészítve a nemzeti színt adják. Legmozgalmasabb volt a tisztikar megválasztása. Madarász Gyula dr. mellé alelnökül választották, Jurcsó Lajos dr.-t, titkár lett Steinberger Béla, jegyző Eisler Hugó, főpénztáros Máté Tóth Jenő dr., pénztáros Lakatos Albert dr., ellenőr Naubauer Hugó ügyész, Lázár Miklós dr., orvos Schönwald József dr. Választmányi tagok: Petrovácz Ferenc, Damásdy József, Dobó Jenő, Koller József, Czizmadia Béla, Madarász Dezső dr., Szekeres Gyula dr., Spitzer Lajos, Werthein Sándor dr., Janek Aurél, Littmann Zsigmond, Szeidler Aladár. Póttagok: Pásztor Gyula, Janek Mátyás, Raichl Ferenc. Végül megállapították a tagsági feltételeket. Ezek szerint alapító tagok lesznek, akik 50 koronát fizetnek egy év leforgása alatt a club pénztárába. A rendes tagok havi 60 fillért, a pártoló tagok pedig havonta 40 fillért, vagy évenként 4 koronát fizetnek 2 részletben. A club több osztályra oszlik a sport különböző ágai szerint”
Rá két napra, városunk csapata már lejátszotta az első barátságos mérkőzését a szekszárdi Football Clubbal, ahol 2–1-es kalocsai győzelem született. A játékosok felállítása: Bech-Koller, Hegedűs – Damásdy, Spitzer, Dobó – Willmann, Janek, Pataky, Horváth, Jóna. A kalocsaiak gólját Janek és Pataky rúgták.