Kalocsa város tornasportjának ikonikus képviselői közül portálunk három egykori legeredményesebb versenyzőjét – Lelkes Andrást, Spuller Olivért és Rácz Attilát egy három részes mini sorozatban kívánja bemutatni.
Mindhárom kiválóságunk Kalocsán látta meg a napvilágot, közülük először az 1935. december 22-én született Lelkes András olimpikon sportsikereit és életútját szeretnénk méltatni.
András az általános iskoláit Kalocsán és két évet Németországban végezte, majd középiskolai tanulmányait a Szent István Gimnáziumban városunkban kezdte meg. Aztán átkerült a Kiskunfélegyházi Testnevelési Gimnáziumba Félegyházára, ahol a sportág megyei pápája, Tulit Péter lett a testnevelő tanára (1950-1954).
A középiskolás években már szeretett sportágában a tornában mutogatta oroszlánkörmeit, így nem véletlenül került a Testnevelési Főiskolára. A főiskolát 1958-ban fejezte be, ahol testnevelő tanári diplomát szerzett. Közben, már 1957-ben, meghívást kapott az utánpótlás válogatottba, ahol a magyar-olasz viadalon debütált. Ekkor indult igazán versenytornász pályafutása, hiszen 1958-1964-ig volt a magyar tornászválogatott tagja, ahol tizenhét alkalommal szerepelt a nemzeti színekben.
Magyar Bajnokságot a Budapesti Honvéddal csapatban hatszor nyert, miközben szerenként nyújtón és ugrásban – egyéniben is az élen végzett.
Az 1960-as római olimpiára már biztos utazó volt, de sérülés miatt le kellett mondania a szereplésről. Az 1962-es prágai világbajnokságon viszont már képviselhette a nemzeti színeket, akárcsak 1964-ben, a tokiói olimpián a magyar férfi tornacsapat tagjaként. Akkor a nemzetek sorrendjében a csapat a kilencedik helyen zárt a sportág csúcsversenyén. Csapattagok voltak: Csányi Rajmund, Aranyos István, Varga Lajos, Lelkes András, Cser Győző, Sós Péter.
A TF-en szerzett diplomájával többek között tanított (1958-1962) a MÜM 18-as intézetében, majd a Honvédnál sportinstruktorként. Aztán 1964—1990-ig az Egyesített Tiszti Iskolában – Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola – Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola – testnevelő tanárként, majd tanszékvezető tanárként dolgozott. Közben, az 1965–66-os évadban az akrobatikus torna szakágban is letette névjegyét munkásságával.
A legutóbbi időkben (az ezredforduló után), amúgy levezetésképpen a Korosztályos Veterán versenyeken teniszben nyert még hét egyéni és két páros Magyar Bajnokságot, de sokoldalúságára jellemző, hogy síoktatóként is számon tartják.
A fenti páratlan eredménysorával örökre beírta nevét Kalocsa város sportjának arany oldalaira, amellyel végérvényesen megmarad szülővárosa emlékezetében.