A magyar és a katolikus egyház történetéhez egyaránt szorosan kötődő, attól elválaszthatatlan Szent Asztrik szobrát történelmi személyhez illő szertartás mellett nagycsütörtökön, végső felállítási helyén, a megújuló Szentháromság téren áldotta meg Kalocsa első főpásztorának mai utódja, Dr. Bábel Balázs érsek. Az eseményen az olajszentelési szentmisére és a fogadalma megújítására az egész főegyházmegyéből érkező papság mellett a hívek és az érdeklődő városlakók is részt vettek. A szoboráldáson külön is köszöntötték az Asztrik szobrának térszerkezeti elhelyezkedését, a szobor talapzatát, posztamensét, az Asztrik megformálásának programját tervező Vörös Mártát, a főegyházmegye főépítészét, a posztamens köveit faragó Sárga Györgyöt, és az érsek alakjának megjelenítését a carrarai márványtömb feleslegének lefejtésével megformáló Csák Attila szobrászművészt. Az alkotóknak a város nevében dr. Filvig Géza polgármester személyesen is gratulált.
A továbbiakban a Vörös Márta főépítész által összeállított, az alkalomra írt, információkban gazdag beszédet olvashatják.
„Pro regno Dei – Isten országáért!
Újabb mérföldkőhöz, Kalocsa 1000 éves múltjának kezdetéhez kötődő történelmi személy, Asztrik érsek szobrának megáldásához érkeztünk.
A szoborkompozíció annak a kultúrtörténeti rekonstrukciónak a részeként fogalmazódott meg, mely történeti, építészeti, építészet- és egyháztörténeti, régészeti, antropológiai kutatásokra épülve a több éve tartó rekonstrukciós munkánkban valósulhatott meg.
A székesegyház megújult, a korabeli templomfalak teljes terjedelmükben feltárultak, s Asztrik érsek szobra ezen koncepció keretében, Szent István király akaratának beteljesítésével, Asztrik érsek által építtetett templom tengelyében, temploma felé fordulva mintegy hív bennünket, térjünk be vele a szent helyre, a kalocsai érsekség első templomába.
S ez az út, melyre hív bennünket, tudjuk, küzdelmekkel teli.
A múlt történelmének nagy vereségei, a tatár, a török pusztításai többször kihalttá tette e vidéket, házait, templomait csaknem a földdel tették egyenlővé, de az Isten nem hagyott el bennünket, hiszen mindig kell egy pásztor!
Asztrik, Csák Ugrin, Tomori és több kiemelkedő, nagy hatással bíró érsek személyével, - csak néhány név e több mint ezer év óta tartó jogfolytonosságban, melyben alig pár év csupán, mikor a kalocsai érseki szék betöltetlen maradt – töretlen hittel éledt újjá romjaiból az egyház, az érseki város.
Asztrik érsek szoborkompozíciója harmadikként, Szent István királyunk, Tomori Pál érsek szobra mellett áll, mindhárman székesegyházunkra tekintenek, mint őrzők, vigyázzák viharos történelmünket.
Asztrik személyének megformálásához összeállított program alapul szolgált a jelen látható szoborkompozíció megformálásához.
A megjelenítésben a Szent Istváni kort, az 1000 körüli időket, Asztrik érsek regnálásának korát, s a barokk kor eszközeivel, stílusával kellett megformálni az érsek személyét.
A szobor posztamense Asztrik korában épülő román stílusú templomok úgynevezett ’kocka-fejezetű’ tartóoszlopát formázza, mely egy burkolatba rajzolt, Asztrik érsek egyik temetési relikviájának, az ő keresztjének formavilágával azonos kereszten áll. Ez a kereszt és posztamens az ’arany-arány’, azaz az aranymetszés törvényét követően meghatározott méretrenddel készült, mely arány a természetben mindenütt előforduló, a teremtés rendje szerint felépülő élő és élettelen szervezetekben, természeti képződményekben megtalálható. Az úgynevezett ’Fibonacci-sor’ számsora írja le ezt az arányt a matematika nyelvén, s mely a ’szépség’ fogalmának is meghatározója.
Asztrik érsek alakjának megformálásához a korábbi, antropológiai kutatások is nyújtottak segítséget. Fő cél az volt, hogy számunkra valós személyként megfoghatóan, kiemelkedő személyiségét, személyiségjellemzőit – hitbéli és jellem-erősségét, történelmi nagyságát kifejeződően, valóságában láthassuk, követhessük.
Az érsek teljességében megmaradt csontrelikviáinak vizsgálata, antropológiai kutatások olyan konkrét jellemzőkre mutattak rá, mint 172 cm-es magassága, csontfelépítése vékony, magas testalkatú férfi alakját rajzolja elénk.
Koponya- és arcrekonstrukciója, melyet Kustár Ágnes antropológus az arc izmainak részletes felépítésével, a fejalak megformálásával készített, az érsek arcát segíti megjeleníteni. Majd erről az agyag-modellről s Asztrik sírmellékleteiről – a pásztorbotról, gyűrűjéről – készített, a mai 3D-s képalkotó technológia segítségével adtunk pontos modellt a szobrász számára.
Asztrik érsek szarkofágjában megtalált mitra, azaz a főpapi süveg aranyszállal átszőtt szövetmaradványainak szövésmintáját kellett a szoboralak díszes süvegén is megjeleníteni.
S amit a kutatások, a történelmi tanulmányok, a megmaradt sírleletek nem tudtak alapul adni, a ’megszemélyesített’ érsek tekintetét, jellemének sugárzását, mely képzeletünkben már megformálódott, a szobrász Isten által vezetett kezének alkotásával kellett megformálnia.
Asztrik szobrának térszerkezeti elhelyezkedését, a szobor talapzatát, posztamensét, Asztrik megformálásának programját Vörös Márta építész tervezte, alkotta, köveit Sárga György faragta, az érsek alakjának megjelenítését e carrarai márványtömb feleslegének lefejtésével Csák Attila szobrász formálta.
Álljon e szobor Kalocsa első érsekének, Asztrik érsek emlékezetére, a hit kitartó erősségének, a megújulás, a történelmi viharoknak ellenálló állhatatosság kifejezésére.
Isten dicsőségére!” – hangzott el az összefoglaló, mielőtt Dr. Bábel Balázs érsek a végső helyén felállított Szent Asztrik szobrát megáldotta, és az ezzel jelképesen és a megújuló tér részévé vált.