Augusztus 19-én, hétfőn, Szent István király főünnepe előestéjén este hat órakor ünnepi szentmisét celebrál a Szent István király (egykori Jezsuita) templomban Mons. Dr. Tóth Tamás pápai káplán, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. A szentmise keretében katonai tiszteletadás mellett elhelyezik a templomban Szent Asztrik, első kalocsai érsek ereklyéjét, ahol már megtalálható az államalapító királyunk csontereklyéje is, akik így mintegy ezer év után találkozhatnak újra városunkban.
Asztrik csontereklyéjét a holnapi, augusztus 19-én délután hat órakor kezdődő ünnepi szentmisén helyezik el a Szent István király templomban.
AZ ASZTRIK CSONTEREKLYÉJÉT BEFOGADÓ EREKLYETARTÓ RESTAURÁLÁSÁT ÉS A KAPCSOLÓDÓ MUNKÁLATOKAT A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEMEN FÉM-ÖTVÖS RESTAURÁTOR SZAKÁN VÉGZETT HORVÁTH NÁNDOR KALOCSAI SZÁRMAZÁSÚ ARANYMŰVES VÉGEZTE BUDAPESTEN.
Mészáros István templomigazgató arra kéri a híveket, hogy aki teheti, viseletbe öltözve vegyen részt a szentmisén, és a szokott módon az oltár mellett álljon föl.
Emlékezetes: Asztrik földi maradványainak azonosítását dr. Bábel Balázs érsek 2014. áprilisában sajtóközleményben jelentette be.
KALOCSA ELSŐ ÉRSEKÉNEK SÍRJÁT FOERK ERNŐ TALÁLTA MEG AZ 1910-1911 KÖZÖTT VÉGZETT ÁSATÁSA SORÁN.
A sírhely a Szent István kori székesegyház szentélyének közelében, a főhajó tengelye mellett, a mai főszékesegyház szentélye alatt csaknem 3,80 m mélységben került napvilágra.
A föllelt vörös márvány szarkofágban gazdag sírmelléklet utalt az oda temetett személy magas rangjára és érseki voltára, ugyanis
A CSONTOK MELLETT EGY ÉRSEKI EZÜST KEHELY, PATÉNA, EZÜST PÁSZTORBOT FANYÉLLEL, FŐPAPI GYŰRŰ, KIS ARANY MELLKERESZT, VALAMINT HÁROM ÉRSEKI PALLIUMTŰ KERÜLT ELŐ.
Asztrik maradványait a kalocsai Nagyboldogasszony főszékesegyház akkor kialakított kriptájában helyezték el, de a csontokat egy téves szakvélemény nyomán – bár Foerk Ernő első feltételezése a leletet Asztrikhoz kötötte – nem az István koronáját hozó érsekkel, hanem egy korai utódához, a Győr nembeli Saul (1193-1202) kalocsai érsekkel azonosították.
A mostani felújítási munkálatok során a száz éve kialakított sírhelyet újra fölnyitották, és két ujjpercén AMS radiokarbon vizsgálatot végeztek. A szénizotópos vizsgálat eredményeképpen a lelet kalibrált naptári korát 1001-1030-ra datálták, ami cáfolja a maradványokat Győri Saullal azonosító föltételezést, helyette
MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT ASZTRIK (KORABELI NEVÉN ASCHERIK) CSONTLELETÉT TALÁLTA MEG FOERK ERNŐ.
Asztrik élete, dióhéjban
A magyar kereszténység alapjait letevő hierarchia jeles és legismertebb képviselője, Asztrik a Duna-Tisza táján előbb Szent Adalbert segítőtársa volt, Rómában bencés szerzetes, élt Szent Márton hegyén, és Szent Benedek tiszteletére megalapította a pécsváradi apátságot. Onnan hívta el első szent királyunk, és nagy valószínűséggel már érsekként járt Rómában a király megbízottjaként.
Ezzel egy időben lett Kalocsa első püspöke-érseke. Rövid ideig helyettesítette Sebestyén esztergomi érseket, majd visszatért egyházmegyéjébe, Kalocsára, s most már bizonyos, hogy az első székesegyházban temették el.