Egyre többet hallhatunk az egész Közép-európai térséget sújtó elsivatagosodásról, amely a Duna-Tisza közét, a homokhátságot érinti legdrámaibban. A víz világnapján a Városházán tartott konferencia egyik előadása szerint ott jó két méterrel csökkent a talajvíz szintje az utóbbi két évtized során. A Duna mentén, így a Kalocsai-Sárközben valamivel kedvezőbb a helyzet, de a talajvízszint-csökkenés itt is jelentős – éghajlatunkat már egyenesen félsivataginak nevezte az előadó. Az utóbbi években egyre gyakrabban jelentkező, súlyos aszályok jelezte tendenciák további süllyedést valószínűsítenek, veszélyeztetve a mezőgazdasági termelést és az ivóvízbázisainkat is.
A Duna vízszintje tartósan igen alacsony, a mélypontot úgy két hete érte el. A „tetőzés” csupán alig egy méterrel a mindenkori legalacsonyabb vízszint fölött állt be. Ez az év ezen időszakában negatív rekordnak számít: a Welovebudapest portál cikke szerint március 8-án újra előbukkant az Ínség-szikla, ami azt jelenti, hogy
A DUNA VÍZÁLLÁSA BUDAPESTEN A PONTOSABB MÉRÉSEK KEZDETE ÓTA MÉG SOHASEM VOLT ILYEN ALACSONY MÁRCIUS ELEJÉN.
Ez természetesen a Duna teljes hazai szakaszára igaz.
Ezen fölbuzdulva jártuk be a Tomori Pál híd környékét, a foktői kikötőtől a déli szigetcsúcsig és vissza a kis-Duna medrében és az ártéren. Az alacsony vízállás mellett az igen elszaporodott hódok munkájának gyakori jeleit, a parton a csodás, napfényes és enyhe idő nyomán sok kirándulót, kutyasétáltatókat, a mellékág egyik mélyedésében visszamaradt pocsolyánál pedig a fél lábszárig érő vízben rekedt halakra puszta kézzel halászó fiatalokat és az ártéren elkeserítően sok szemetet láttunk, köztük műanyag palackokat, valószínűleg még a tavalyi áradás által az egyik kövezés fölötti fára odaaggatott, a kirándulókat kísértetként ijesztgető PVC-fóliát, nem is üres olajos és vegyszeres hordót (!), sok kibelezett hűtőszekrényt és bojlert, de akár még fel is használható építőanyagokat, így csővezeték-darabokat, fenyőfából készült, hibás, de javítható ajtót is találtunk – tekintsék meg fotógalériánkat!
Mit hoz a tavaszi árhullám?
…mármint, a szeméten kívül…
„Normál körülmények” közt – azaz a mostani, száraz éveket hozó kort megelőző időszakban jellemző viszonyok mellett – mostanában kellene érkeznie a tavaszi hóolvadásból származó árhullámnak. Ehhez azonban kevés a hó a Duna vízgyűjtőterületén, így minden a mostani esőzéseket hozó mediterrán ciklonrendszer tartósságán múlik, a hóolvadásra hiába várunk.
Forrás: Illés György / KALOhírek
Friss hó ugyanis már egész Európában alig hullott, komolyabb mennyiség csak Romániában, Franciaországban és Svájcban esett, míg a Duna felső vízgyűjtőterületén, Németországban és Ausztriában csak néhány helyen, ott is jellemzően csupán 1-5 centiméterrel gyarapodott az addig is szerény vastagságú hóréteg.
Így a tavaszi hóolvadástól túl nagy áradásra nem kell számítani.
ENNEK ELLENÉRE A TAVASZI ÁRADÁS AZ ELMÚLT NAPOK KITERJEDT ESŐZÉSEINEK KÖSZÖNHETŐEN A KÜSZÖBÖN ÁLL, ÉRKEZÉSE KÖRÜLBELÜL EGY HÉT MÚLVA, ÁPRILIS 1. KÖRNYÉKÉN VÁRHATÓ.
Annak mértékét megbecsülni azonban egyelőre a jóslás tárgykörébe tartozik,
A KÖZELGŐ ÁRHULLÁM NAGYSÁGA ÉS IDŐTARTAMA UGYANIS ATTÓL FÜGG, HOGY LESZ-E UTÁNPÓTLÁSA A HÓNAP KÖZEPÉN KEZDŐDÖTT CSAPADÉKHULLÁMNAK.
Egyelőre a hazai felsőbb folyamszakaszokra vonatkozó vízállás-előrejelzések alapján annyit tudunk biztosan, hogy a vízszint gyorsan fog emelkedni, ott
MÁSFÉL NAP ALATT MINTEGY MÁSFÉL MÉTERT EMELKEDHET.
Forrás: Illés György / KALOhírek
Mire ideér az árhullám, kissé ellaposodhat, de
AZ ÁPRILIS 1-JÉTŐL 3-ÁIG BEKÖVETKEZENDŐ, KÉT NAP ALATT EGY MÉTER FÖLÖTTI SZINTEMELKEDÉS ITT IS BORÍTÉKOLHATÓ, A FOLYTATÁS VISZONT MÉG NEM LÁTSZIK.
A bő egyméteres emelkedéssel pedig, ha nem lesz folytatás, még mindig jó öt méterrel az első árvízvédelmi szint alatt lesz a vízállás, amely az eddigi legmagasabbtól további két és fél méterrel marad el. Téréségünkben az eddig mért legmagasabb vízállás is 9 centiméterrel alacsonyabb harmadik, legmagasabb árvízvédelmi fokozat szintjétől.
A III. FOKOZATNAK A PAKSI VÍZMÉRCE SZERINTI 900 CENTIMÉTERES VÍZSZINTJÉT A JELENLEGI KEREK NULLA CENTIMÉTERES VÍZÁLLÁSSAL ÖSSZEVETVE BŐVEN VAN MÉG MOZGÁSTÉR.
Forrás: Illés György / KALOhírek
Hol van már a tavalyi…?!
Portálunkon a tavaly szeptemberi nagy árvíz idején országosan is az elsők között hívtuk föl a figyelmet a közelgő, a Duna teljes hazai szakaszán összehangolt védekezést igénylő, előreláthatóan jelentős áradásra.
Ahogyan a mostani mélypontnál, úgy az akkori tetőzéskor is körbenéztünk a Kalocsa környéki Duna-szakaszon, a látottakról szintén fotógalériával illusztrált cikket készítettünk.
Egészen más képet festett, mint most…
A DUNA VÍZSZINTVÁLTOZÁSÁT MOST IS FIGYELEMMEL KÍSÉRJÜK, AZ ESETLEGES RENDKÍVÜLI HELYZETRE IDŐBEN FIGYELMEZTETJÜK MAJD OLVASÓINKAT!
A Fókuszban Podcast második adásának vendége Bagó István addiktológiai konzulens, akivel a szerhasználati trendekről, dizájnerdrogokról, a felismerés fontosságáról és a megbélyegzés hatásairól is beszélgettünk.