Aki laikusként, vagy szakemberként vett részt a Foktőn, október 11-én, csütörtökön 10 órától 14 óráig tartó, látványos elemekben is bővelkedő nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlaton, az az előadások után a szakszerű mentésről és kárelhárításról is megnyugtató képet kapott. A lakosság egy részének szervezett, buszos kimenekítése és a gyakorlat egyes mozzanatainak hangosbemondón keresztül történő előkészítése azt igazolta, hogy a szakszolgálatok együttműködése jó. Pontosan tudják a feladatukat és azt végre is hajtják. Ám a nagy kérdés ilyenkor az, hogy a civil lakosság egy éles szituációban hogyan reagálna a kialakult helyzetben? A jól előkészített gyakorlat erre is választ adott.
Miközben szerencsére még egyetlen nukleáris esemény közelében sem jártunk és mindannyian azt szeretnénk, hogy soha ne történjen ilyen, a Paksi Atomerőmű közelsége miatt fel kell készülnünk egy bármilyen okból bekövetkező nukleáris baleset elhárítására. Ilyen szempontból is fontos, hogy legyenek a csütörtökihez hasonló katasztrófavédelmi gyakorlatok, mert ezek azt erősítik, hogy adott helyzetben a lakosság szinte készségszinten együtt tudjon működni a mentésben résztvevő polgári védelmi, katasztrófavédelmi és rendvédelmi szervekkel.
A téma fontossága és a feladatok megosztása is közrejátszhatott abban, hogy a kalocsai járás polgármesterei mellett a megyei önkormányzat, a megyei kormányhivatal vezető munkatársai, a szomszédos járások hivatalvezetői és természetesen a rendvédelmi szervek, a rendőrség, büntetés-végrehajtás, a vízügyi igazgatóság, a közlekedési központ vezetői is részt vettek a foktői művelődési házban 10 órakor kezdődő előadásokon. A nukleárisbaleset- elhárítás gyakorlati része fél 12-től a sportpályán folytatódott.
Elsőként Mészáros Zoltán, a Megyei Védelmi Bizottság titkára ismertette a feltételezés szerint a Paksi Atomerőműben a lakosságra veszélyesen kialakult helyzetet. E szerint a reaktor tartály és a főelzáró között ki nem zárható szakaszon teljes keresztmetszetű csőtörés történt. Megszűnt az aktív zóna hűtése és a hermetikus tér aktív nyomáscsökkentő rendszere, az első burkolat felhasadt.
Erre a kialakult helyzetre reagáltak és léptek működésbe a közigazgatás rendszerébe tartozó védelmi igazgatás központi, területi, helyi és települési szervei. Ennek megfelelően agyakorlaton a területi, azaz a megyei, a Helyi Védelmi Bizottság (járási) és a települési (foktői) mellett természetesen a gyakorlatot végrehajtó katasztrófavédelem megyei igazgatósága, a megyei rendőr-főkapitányság, a honvédség kijelölt alakulata, a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Osztálya, a polgárőrség és a lakosság önkéntesen jelentkező tagjai hajtotta végre a feladatokat.
Mészáros Zoltán tűzoltó alezredes a jól felépített előadásában minden olyan kérdésre kitért, amely a szimulált helyzettel kapcsolatos. A prezentációban külön hangsúlyt kapott azoknak a kérdéseknek a megválaszolása, amelyek a lakosság részéről egy ilyen helyzetben felmerülhetnek. Ilyen például az emberek spontán és szervezett távozása saját gépjárműveikkel, vagy kimenekítésük a közlekedési központ által biztosított buszokkal. Továbbá az elzárkózás, illetve a gyakorlaton kiosztott jódtabletta adagolása, annak hatásmechanizmusa.
Az elzárkózás téma kifejtésekor az a fontos információ is elhangzott: ha a szabadban történő tartózkodást egynek tekintjük, a sugárterhelés és a radioaktív szennyezők belégzését csillapító hatás a gépjárműben 0,5, téglaépületben 0,2, többemeletes épület pincéjében 0,01. Ám ezekben az építményekben csak addig szükséges tartózkodni, míg a radioaktív felhő el nem halad felettünk. Ennek az ideje néhány órára tehető.
Az előadó térképen illusztrálva bemutatta a Paksi Atomerőmű 30 kilométeres körzetébe tartozó településeket, és mint elhangzott, egy adott szituációban Foktő és a környező települések lakosságát a tervek szerint Bajára, illetve Jánoshalmára telepítenék ki.
Gödön Sándor tűzoltó ezredes, a Bajai Katasztrófavédelmi Kirendeltség polgári védelmi felügyelője a polgári védelem szervezeti felépítéséről, szerepéről, rendkívüli helyzetekben – ide értve az árvizet is – történő alkalmazásáról tartott előadást. A szakember rámutatott: Foktőn 66 főből áll a különböző feladatokra közigazgatási határozattal beosztott polgári védelmi személyzet, köztük vannak a helyszínen jódtablettát osztó egészségügyi csoport tagjai, a háziorvos vezetésével. A szimulált gyakorlat éppen a jódtabletta osztásakor fordult élesbe egy rövid időre, ugyanis az egyik sorban álló férfi rosszul lett, de ellátását a jelen lévő háziorvos helyben elvégezte.
Kardosné Magony Mária tűzoltó százados, a Kalocsai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság munkatársa a jódtabletta osztás és a buszokkal történő kimentés kérdéseit osztotta meg a gyakorlatban is részt vevő hallgatósággal.
Igazán mozgalmasnak a sportpályán végrehajtott gyakorlat bizonyult, főként az ellenőrző, áteresztő pontok működtetése és a radioaktív szennyezettség mérése, majd semlegesítése a gépjárműveken és a személyeken. A területet a nemrégiben alakult Önkéntes Területvédelmi Század tartalékosai biztosították. Az egyes bemutatóhelyeken a honvédség és a katasztrófavédelem tisztjei részletesen is elmagyarázták a bemutatott technikai eszközök működését, és azok gyakorlati hasznát.
Nem maradhat ki a tudósításból, hogy az a szakszerűség, pontosság és katonás rend, ami a gyakorlatot végig jellemezte, már önmagában megnyugtatóan hatott a résztvevőkre.
A végig jól szervezett, a felmerülő kérdésekre is választ adó gyakorlat 14 órakor, közös ebéddel zárult.