Az őszi szezonzárásra tizenkét lejátszott találkozója felét sikerült megnyernie a Kalocsai FC gárdájának két döntetlenje és négy veresége mellett, amely 55,5 százalékos csapatteljesítményt és a mezőny 4. helyét jelentette a mieink számára.
Azt előzetesen máris leszögezhetjük – ami a fiúktól nem vehető el –, hogy a tizenkét találkozónk során csapatunk küzdőszelleme és hozzáállása mindenkoron dicsérhető volt, még a pont nélkül végződő mérkőzéseinken is. Ezen az őszön is voltak emlékezetesen nagy győzelmeink – 5–0 az őszi első Kiskőrös, vagy 6–0 a Tiszakécske II. ellen, de a Halas 4–0-s legyőzése vagy az Akasztó 4–2-es megleckéztetése is tapsra ragadtatta szurkolóinkat. A mélyen fájó vereségeink sorába tartozott viszont, hogy hazai pályán hajtottunk fejet a Harta (0–2) és a Bácsalmás előtt (0–1), de a szezonzárói mizsei 2–1-es fiaskónk is sebet ütött szurkolóink szívébe egy jó sorozatunk záróakkordjaként.
De nézzük a bajnoki szezonkezdet előzményeit!
Az előző évadban bronzérmes mieink a nyáron távozóink miatt gyengültek, hiszen eligazolt tőlünk Villám Balázs, Nébl Martin, Nasz Balázs, Follárdt Zoltán és Lakatos-Lengyel Marci is. Igaz, a helyükre érkező Boldizsár Csaba, Nagy Márk, Szalánczi Gergő, Kerekes Krisztián, Rakiás Milán, Tamás Benjamin már nem rendelkeztek olyan „megyeegyes” rutinnal, mint a távozóink.
Az ősz során aztán sajnos rosszul nyitottunk hazai pályán, hiszen a Félegyháza, a szomszédvár Harta és a Bácsalmás is legyőzött bennünket zsinórban, mely kezdésre emberemlékezet óta nem volt példa Kalocsán. Igaz, a Kiskőrös „keresztre feszítése” (5–0), a Halas (4–0), a Tiszakécske „fakó” knockoutolása (6–0) és az Akasztó (4–2) legyőzése azért szépített a szokatlan hazai mérlegünkön.
Az ősz során itthon, hét meccs: 4 győzelem, 3 vereség, 18–6-os gólkülönbséggel és 12 bajnoki ponttal zárult, amely 57 százalékos csapatteljesítmények felelt meg.
Ezzel szemben idegenben: két győzelmünk mellett, két döntetlen és egy vereség volt a mérlegünk, amely 53 százalékos csapatteljesítményt eredményezett (Kecelen és Vadkerten 3–1-es győzelmek, Kecskeméten és Jánoshalmán 1–1-es remik, míg a záráskor Lajosmizsén 2–1-es vereséget szenvedtünk.
Így, az őszi szezont a 4. helyen zárta csapatunk:
4. Kalocsai FC 12 6 2 4 28–12 20 p.
Az ősz teljesítménye, így 55, 5%-ra kerekedett, amely a mezőny második legkevesebb kapott góljával párosult, amely azt igazolja, hogy volt aranyfedezete csapatunk játékának.
A házi góllövőlistánkat Boldizsár Csaba vezeti 7 találatával a hat gólos Dostyicza Dani és a négy találatot jegyző Kerekes Krisztián előtt.
Ami mindenképpen bíztató, hogy a példás csapatszellem mellett számtalan fiatal bontogatja szárnyait, amelyhez kiváló közösségi életérzés és ambiciózus csapatvezetés is társul, amely pozitív a csapat jövőjét tekintve.
A Kalocsai FC játékoskerete az ősz során: Varga Sándor, Vatai Adrián (kapusok), Rideg László, Knap Tamás, Kerekes Krisztián, Pandúr Tamás, Szabó Valentin, Rábóczki Richárd, Szalánczi Gergő, Dostyicza Dániel, Kiss Dominik, Rakiás Milán, Tóth Levente, Nagy Márk, Matos Martin, Farkas Zalán, Tamás Benjamin, Romsics Péter, Boldizsár Csaba, Mátyás Dániel (mezőnyjátékosok).
Edző: Kohány Balázs.