Kalocsai gólfesztivál Soltvadkerten

A még győzelem nélkül szerénykedő utolsó helyezett otthonában kötelező volt a három bajnoki pont begyűjtése fiaink számára, hiszen a KFC nemes veretű éremre hajt a csoportban, míg a „Vadkert”, talán minden idők leggyengébb tizenegyével hadakozik a mezőnyben.

A hazaiak ráadásul a Kalocsával való találkozásuk előtt még mindössze 12 adott góllal álltak a 17 lejátszott mérkőzésük után a 40 kapott találatukkal szemben, addig a KFC ugyanezen mutatói: 36–19 volt.

Aztán a 90 perc során az is kiderült, hogy már-már demoralizáló diadalt ülhetett a Kohány bandérium a sikeres csatanyerése után, a 6–0-s KFC siker pedig igazán önmagáért beszél. Bravúros, szép győzelem volt ez, amelynek a három ponton túl olyan hozadéka is van, hogy a csapat megtapasztalta azért, hogy milyen is idegenben gólfesztivált rendezni. Most a Soltvadkert volt az „áldozat”, ám pillanatra sem ülhettünk a babérjainkon, hiszen mindennél szorosabb az élmezőny, tehát a következő vasárnapon az Akasztó ellen ismét nyernünk kell, hogy ez a szép tavasz a kedvünk szerint folytatódjék. A csapategység egyre veretesebb, sokat dolgozott mindenki a sikerért. Hiszen mindenki, aki ott volt, egyszerre szólista és zongoracipelő, ami talán a Kohány gárda legfőbb jellemzője ezen a tavaszon. Remélhetőleg Vadkert után már azt is tudjuk, mindezt hogyan kell csinálni…

Soltvadkerti TE – Kalocsai FC 0–6 (0–4)
Zárt kapus mérkőzés, vezette: Fehérvári Patrik
Kalocsa: Varga – Rideg (Rábóczki), Knap, Nasz(Pandúr),  Lakatos-Lengyel – Villám, Tóth L. – Farkas, Dostyicza (Sümegi ), Nébl (Mátyás) – Follárdt (Matos M.).
Edző: Kohány Balázs.

Gólszerző: Dostyicza (0–1) a 19., Nébl (0–2) a 35., Follárdt (0-3) a 44. Tóth L. (0–4) a 45., Dostyicza (0–5) a 46.p., Nébl(0–6) a 63.pecben.