Szűk két hónappal a 2022/2023-as Bács megyei labdarúgó-bajnokság első osztályának őszi rajtja előtt még a zuhanyhíradó szerint is sajnálatos hírek csordogálnak a Kalocsai FC csapatának további sorsáról, tehát a (bajnoki) helyzet fokozódik… Csupán csak az a kérdés, hogy egyáltalán milyen összetételű csapat lesz Kalocsán és kikből álló grémium irányítja?
Pedig a dicséretes ősz után- negyedik helyen zárt az együttes- aztán egy felejthető tavasz következett, amely a Kalocsai FC számára valóságos vesszőfutást jelentett, amely egyáltalán nem kápráztatta el a szurkolókat. Végül a bajnokság kilencedik helyén állt meg a gárda a tizenhárom csapatos mezőnyből, amely az utóbbi évek egyik leggyengébb teljesítménye volt. Igaz, sérülések és tartós hiányzók miatt a gárda korábbi élhadából ráadásul többen el is igazoltak, vagy éppen befejezték az aktív játékot- Vuits fivérek, Nasz Balázs, Follárdt Zolkó, Nébl Martin-, hogy csak néhány kiforrott megyei focistát említsünk, de a távozásuk óta a helyzet még siralmasabb.
Lemondott a komplett vezetőség, Szabó Valentin a hírek szerint Kecskemétre igazol, Rábóczki, Foktő felé kacsingat, de a jólértesültek már azt is tudják, hogy Varga Sanyi és a klubelnök, egykori gólvágónk Kohány Gábor, Uszód felé veszi az irányt.
A hírek szerint történtek kísérletek a csapat megmentése érdekében, de eddig nem igazán érdemleges eredménnyel. Pedig kell(ene) egy csapat, Mándi Iván novellahősének, a mosodás Minariknak a szállóigéje nyomán, mert azt mindenki állítja, hogy ennek a városnak a futballöröksége mindenképpen többet érdemel annál, mint ahogyan bánnak vele.
Sajnálkozni persze lehet az eltávozottakon, de jobban tesszük, ha figyelmünket és bizalmunkat az itthonmaradottakra fordítjuk. Bár már nem sok van hátra az új évad nyitányáig és továbbra sincs vezetőség, és lassan csapat sem, de mi szurkolók már csak olyanok vagyunk, hogy addig is szorongunk, mire lesz képes az új csapat? Ha a kalocsai hagyományok folytatódnak, egyvalamiben biztosak lehetünk: a kalocsai mezben pályára lépő tizenegy nem adja olcsón a bőrét még az olyan csapatokkal szemben sem, ahol csak az átigazolásokra többet költenek, mint a KFC három évi költségvetése.