Múlt pénteken a Városi Galériában nyílt Naomi Devil, azaz Ördögh Noémi kiállítása. A fiatal művésznő 2013. után másodszor jelentkezik városunkban önálló tárlattal. Esetenként számítógépes segédlettel, sőt nyomdatechnikát is alkalmazva, máskor a festéket kézi munkával, ecsettel kenve készíti formabontó, rendhagyó festményeit a Budapesten született, később Bécsben is tanult alkotó. Szürrealisztikus látomásai néhol idegenszerű, néhol nosztalgikus, romantikus világba röpítik a nézőt, aki a profi megvalósítás láttán akkor is csak csettinthet, ha egyébként „nem esete” ez a műfaj. Az összes képet tartalmazó galériánkkal nem a poént akarjuk lelőni, nem is tudnánk, élőben ugyanis – már csak a nagy méretek miatt is – egészen más a hatás. A kiállítást szigorúan mindenkinek ajánljuk!
A múlt pénteken 17 órakor kezdődött kiállítás-megnyitón a Városi Galériát üzemeltető Viski Károly Múzeum igazgatója, Romsics Imre köszöntötte a megjelenteket, majd Tamás Eszter művészettörténész, a Schöffer Gyűjtemény vezetője mondott megnyitó beszédet, méltatva a művészt és a kiállított anyagot.
A megnyitó ünnepélyességét fokozta, és a ráhangolódást elősegítette egy CD-ről bejátszott zeneszám, Steve Reich: Music for 18 Musicians című művének elhangzása is.
Tamás Eszter a festőt a hazai kortárs képzőművészet feltörekvő művészgenerációjának egyik legeredetibb képviselőjeként mutatta be.
A művészettörténész kiemelte a művésznő elvitathatatlanul gazdag fantáziáját, azt a sokféleséget, alkotói szabadságot és bátorságot, ami a témaválasztásban, kompozíciókban, és az alkalmazott technológia tekintetében is jellemzi a művészt, valamint az – egyébként inkább szürrealisztikus – alkotások szinte hiperrealista megvalósítását, illetve a művész kiemelkedő színérzékenységét.
A megnyitó végén – a hagyományok szerint – némi pogácsa és bor mellett értékelték a látottakat a megjelentek, többen az egyébiránt nagyon kedves és közvetlen művésznővel, valamint a megnyitón szintén jelen lévő édesapjával közösen.
Hedonati – azaz hedonizmus (élvhajhászás) és natus (született) szavak összevonásából keletkezett a tárlat címe. Ezzel már a cím is korunknak azt az élvezetek hajszolásába vesző generációját jeleníti meg, akik számára a hagyományos értékek, a régi világ már csak furcsa visszatükröződés, akik előtt elfolynak az igazodási pontok, akik számára nincs már igazi újdonság és nincsen lehetetlen, de nincs valódi szándék, vágy és igazi cél sem.
A képek megtekintése során semmin sem szabad csodálkozni.
Barokk portrékat idéző képmás – lézerkarddal a kezében mint „padavan” –, egészalakos önarckép egy rózsaszínű szado-mazo lufival, ahol a művésznő kezében lévő vaníliafagylaltot egy „fehéren opalizáló feketelyuk” nyalja el épp, aktok és portrék, amiken gombák nőnek és medúzák, polipok úszkálnak, egy fölvirágozott, vak bika hátán vágtató bacchánsnő, és folytathatnánk.
XXI. századi mondanivaló, több évszázadot átfogó, de azt a maga képre is alakító formanyelvvel, esetenként megdöbbenést keltő hatással, máshol humorral – szóval, igazi posztmodern.
Hatni fog ránk, ha engedjük.
A tárlat a Városi Galéria szokásos nyitvatartási idejében, vagyis vasárnap és hétfő kivételével naponta 10-12 és 14-17 óra között tekinthető meg, egészen március 26-áig.
Ki ne hagyják!