A Kalocsai FC elnökségének, és szűk baráti körének köszönhetően ismét megidézték a régi idők fociját a Városi Sportcsarnokban, ahol teltházas publikum előtt léphettek pályára az egykori paksi és kalocsai közönségkedvencek. A rendezők önzetlen igyekezete és a „hajdani gladiátorok” csatája ezúttal is méltó módon ápolta a dicső elődök hagyományait.
Így történt ez már korábban a „Vidi” egykori nagyágyúi ellen, de a SZEOL és az MTK öregfiúi elleni ütközetek is maradandó élményt nyújtottak azoknak, akik ott lehettek a csarnok lelátóján.
Most, január 13-án, a mai Paks labdarúgásának korábbi megalapozói, zömében az NBII-es bajnokcsapat egykori ászai jöttek el hozzánk, természetesen soraikban olyan kitűnőségekkel, akik a legmagasabb osztályban is meghatározó szerepet játszottak pályafutásuk során.
Forrás: Tamás Ferenc / KALOhírek
Aki ott volt, és látta az arénába befutó főszereplőket – Kovács Attila, Báló Tamás, Bán Csaba, Barics Péter, Benedeczki Ferenc, Fehér Attila, Karszt József, Kiss Tamás, Mészáros István, Osztermayer Gábor, Péter Norbert, Pula István, Salamon Miklós, Tamási Gábor, Varga László – annak bizonyára megidéződtek a régi ütközetek emlékképei.
De így volt ez hazai oldalon is, hiszen a KSE, majd a KFC ugyancsak korábbi ünnepeltjei nézhettek farkasszemet az „Atomváros” szeniorjaival. A történelmi hűség kedvéért álljon itt a Kalocsai Öregfiúk társulatának csapatnévsora, amely a következő: Gojtán István, Király Róbert, dr. Kováts Gábor, Evanics Zoltán, Vén Csaba, Farkas Zoltán, Morvai Tamás, Tóth Dániel, Kovács János, Balogh István, Illés Attila, Pécsi László, Tóth Róbert, Szabó József, Unyi Norbert, Matos Zsolt.
Forrás: Tamás Ferenc / KALOhírek
Aztán kezdetét vette a játék, ahol a labda jól láthatóan még mindig önzetlenül engedelmeskedett a főszereplőknek – szemre tetszetős akciók, remek lövések, formás összjáték, pazar gólok, igazi „pengés” megoldások követték egymást a szurkolók legnagyobb örömére.
A nosztalgiameccs 6–3-as paksi győzelemmel zárult, a lefújáskor pedig a nézők nyíltszíni tapssal köszönték meg a küzdőtéren egymásnak gratuláló fiúknak az emlékezetes estét, a régi idők felidézésének élményét.
A mérkőző felek a „harmadik félidőt” már fehér asztalok mellett a „Vinográdban” folytatták, ahol Kacska Jóska gondos házigazdaként mennyei pörkölttel és jóféle koccintanivalókkal várta a megfáradt öreg muskétásokat. Aztán megkezdődött az ilyenkor szokásos, „Emlékszel?”… adomázás az egykori nagy gólokról és felejthetetlen győzelmekről, amikor újra átélhették fiatalságuk legemlékezetesebb, legszebb időszakát, a foci semmihez sem fogható varázslatát.
