C1: „köcsögmentesítés” után kezdődhetett a munka – Bogdán László, a cserdi „polgi” volt a Békés Kalocsáért Egyesület nulladik vendége

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

A közönség soraiban néhány cigányjogi aktivista, és a roma Nemzetiségi Önkormányzat tagjai és több önkormányzati képviselő, így Angeli Gabriella és Katus Attila is megjelent. A Békés Kalocsáért Egyesület polgármesterjelöltjeként bemutatkozó Bolvári Ferdinánd bevezetésképp elmondta, hogy az egyesület „Békés beszélgetések” névre hallgató beszélgetéssorozatának első nyilvános rendezvényét csütörtökön tartották volna, amikor lovasíjász vendégük lesz, ám Bogdán Lászlónak, akivel mindenképp találkozni szerettek volna, csak ez az alkalom volt megfelelő, ezért a rendezvénysorozat „nulladik” részeként megszervezték vele ezt a beszélgetést.

A beszélgetés nagy részében a cigányságot sújtó diszkriminációról volt szó, aminek érzékeltetésére Bogdán elmondta:

Naponta csak kétszer jut eszembe, hogy cigány vagyok, de legalább százszor emlékeztetnek rá.”Ezen változtatni kell, ezért azt mondta, hogyha ö lenne az ország miniszterelnöke, megszüntetné az állatkerteket és kötelezővé tenné a [bőr]színvakságot.

A patkány és a csúszómászó közt szoktam gondolni magamra, mert olyanok a feedbackek”– mondta Bogdán, aki szerint aki a cigányságot a bevándorlókhoz hasonlítja, az az igazi hazaáruló. Az efféle megkülönböztetés elleni lázadásként barna pólóján „C migráns” feliratot viselt. Ugyanakkor a pozitív és negatív diszkriminációt is károsnak vélte, de arra is rámutatott:

A jóság nem kerül pénzbe.”A szegregáció megszüntetése érdekében a települések leendő polgármesterei fő feladatának a cigánytelepek fölszámolását tartja.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

A cigány önkormányzatokról ellenben lesújtó véleménye van.

Ezt se a cigányok találták ki maguknak. Azzal, hogy ’92-ben megalkották ezt a törvényt, azt érték el, hogy játszanak a hülyék.”Bogdán úgy vélte, hogy a cigány önkormányzatokra semmi szükség nincs. Szerinte a többségi társadalom azt ajánlja föl általuk a cigányságnak, hogy „szavazzanak pörköltért”.

Az önkormányzatokra a kultúra megőrzésnek fórumaként gondolni tévedés, mert ahhoz, hogy valaki cigányul énekeljen, vagy cigány táncot táncoljon, a Magyar Államtól egyetlen forintra sincs szükség.

Azzal fogom a kultúrámat megőrizni, ha emberszámba vesznek. Ekkor születik meg az igazi alkotóember.”A cigányság felemelésében, integrálásában a többségi társadalom empátiájának fontosságát is hangsúlyozta, ugyanakkor az érintettek szerepét is elismerte:

Szembe kell mennünk a könnyű drogokkal, az uzsorával az alultáplált iskolai végzettséggel.”
A kábítószerekkel külön is foglalkozott. A olcsó, egy sör áráért beszerezhető dizájner cuccok veszélyeire figyelmeztetett, amelyek zombivá teszik az embereket. A helyzet kulcsa az emberhez máltó élet, megbecsültség, mert minél „csóróbb” valaki, minél nagyobb reménytelenségben annál kevesebb veszteni valója van. A cigánytelepeken, mélyszegénységben élők kiemelésére összehangolt társadalmi és kormányzati cselekvésre volna szükség.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

A „cserdi csoda”

Bogdán elmondta, hogy polgármesterré választása után első dolga volt a „köcsögmentesítés”, ami azt jelentette, hogy a faluban élő cigánygyerekeket elrettentő példaképpen elvitte börtönbe, hogy bemutassa nekik a túlzsúfolt, kemény belső hierarchiájú intézményeket, s így láthassák, mi vár azokra, akik a bűnözői életvitelt választják.

Megkérdezték tőlem, hogy miként sikerült munkára fognia a cigányokat. Arany apám, úgy, hogy megkértem.”– mondta Bogdán, de a személyes példamutatás fontosságát is hangsúlyozta.
A cigányág fölemelkedésének kulcsát ugyanakkor a tanulásban látja, és büszkén mondta, hogy több egyetemre járó cigány fiatal is van a faluban, sokan tanulnak középiskolában is, holott utóbbira alig, az előbbire pedig egyáltalán nem volt példa korábban.

Fontos eredmény az épülő logisztikai központ, hiszen ott élelmiszereket hűteni, csomagolni fognak, de nem az a fontos – mondta Bogdán László –, hanem az ember, aki benne dolgozik, aki értéket állít elő.

Demográfia és migráció

Jelenleg él mintegy másfél millió cigány Magyarországon, de 2060-ra 3-4-5 millióra is növekedhet a cigány népesség, miközben a ma még többségi társadalom lélekszáma csökken.

A tömeges migráció azokról a területekről indul, amelyeket a Nyugat-európai országok korábban gyarmati sorba taszítottak, és az útnak indulók célországai is általában az egykori gyarmattartók. Bogdán úgy vélte, a jelenlegi helyzet az ő hibájuk.

Felelősséget kell vállalniuk azoknak az országoknak, akik a fekete kontinensről kivitték a gyémántot, az aranyat, most tegyék oda magukat, és amit kivittek, azt tegyék vissza.”
Jövőkép

Az új üzemüket szeptember-októberben átadják, onnantól kezdve bárki leveheti majd a Cserdiben készült termékeket a boltok polcairól, amelyek a C1 márkanevet viseli majd. Ahhoz, hogy a többségi társadalom ezt elfogadja, a legjobb minőséget kell majd előállítaniuk.

Mindig-mindig a legjobbat. Nem akarok annyi kosarat fonni, amennyit nem vesznek meg úgyse. (…) Ki kell építeni egy olyan bizalmi rendszert, ahol már nem lesz baj, ha azt mondják, hogy tudod, az a cigány villanyszerelő, akinek olyan a munkája, hogy utána még föl is takarít, az a cigány festő, aki leragasztja az ablakokat, hogy nehogy porosak legyenek, őket kell meghívni, őket ajánlom! Ezek hiányoznak most még.

Később kiderült, hogy az első termékük egy cigányosan készült lecsóféleség lesz, amely a francia és a román lecsóféleségektől is különbözik.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

Ha elég jót tudunk csinálni, akkor biztos vagyok benne, hogy a gasztronómia a cigánygyűlöletet legyőzi. Én ebben hiszek, és képesek vagyunk rá, tudom!

A rendezvény végén Bogdán László, kérdésekre is válaszolt, majd a Kamaraterem előtti folyosószakaszon aprósüteményekből és italokból összeállított uzsonna mellett, kötetlen formában folytatódott az eszmecsere.

Csütörtökön, azaz ma 17 órától Kassai Lajos lovasíjász lesz a vendége a Békés Kalocsáért Egyesület beszélgetéssorozatának a Tomori Pál Könyvtár Kamaratermében.