1848-ra emlékezett Kalocsa – Lakatos Melinda mondott ünnepi beszédet

Nemzeti hagyományaink szerint az ünnepélynek az elején a Himnusz, a végén a Szózat közös eléneklése adta a keretét.

Képgaléria megtekintése (36 db kép)

A megemlékezés nyitányaként a Belvárosi Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulóinak műsora fölidézte 1848. március 15. forradalmi eseményeit, valamint az azt közvetlenül megelőző időszak időszakát. Megidézték a 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatásának körülményeit is, ezzel megidézve a szabad magyar sajtó szellemét, amelyet szintén e napon ünneplünk 1990 óta, és amelynek alkalmából a Tomori Pál Könyvtárban előző nap tartott rendezvényen portálunk is képviseltette magát. A gyerekeket az előadásra Filvig Ágnes tanárnő készítette föl.

Ezt követően Lakatos Melinda alpolgármester mondott ünnepi beszédet.
Mivel a 171 éve történteket a gyerekek színvonalas műsora az előzőekben már fölelevenítette, Lakatos Melinda nem a forradalom eseményeit idézte föl beszédében, hanem az ünnep üzenetéről kívánta elmondani a gondolatait.

„A szabadság az emberi élet lételeme, a létezés nélkülözhetetlen közege”

Mit jelent ez az ünnep?
A tavaszt, a téli kábulatból való ébredést, erőt, tenni akarást, önfeláldozást, áldozatkészséget és a piros-fehér zöld színek összetartó erejét, valamint a szabadság érzését, amelyért a márciusi ifjak családi békéjüket föláldozva szálltak harcba, s haltak meg érte – foglalta össze a szónok, majd elmondta: egy másik ország elnyomásától való szabadságot generációja ajándékba kapta, ezért „feledhetetlen feladatunk, hogy tiszteljük, és vigyázzuk biztonságát reggel és este”.A továbbiakban általánosságban fogalmazott meg gondolatokat a szabadságról.
Mint mondta:

A szabadság ott van, ott kell, hogy legyen a hétköznapokban is! Éreznünk kell a biztonságát reggel és este, amikor süt a Nap, és amikor felhős az ég! A szabadság érzésének mindig ott kell lennie biztonságot adó háttérként a döntéseinkhez, tetteinkhez, gondolatainkhoz!

Képgaléria megtekintése (36 db kép)

Azt is kifejtette, mint jelent a hétköznapokban számunkra a szabadság:

A hétköznapi szabadság olyankor mutatkozik meg, amikor szabadon választhatunk lakóhelyet, iskolát, szakkört a gyermekeinknek, amikor szabadon szervezhetjük utazásainkat, nem kell falakat dönteni, határokon rostokolni. Szabadság ott van, ahol a múltat és a hagyományokat tisztelik és megbecsülik, és senki nem ferdíti el a céljai érdekében. Szabadság ott van, ahol mindeni tudhatja az igazat, ahol a versenyben mindenki egyenlő esélyekkel indulhat.” Lakatos Melinda szabadság ismérvei közt említette, hogy közösen döntünk, és nem félelemből döntünk, hogy egyeztetjük céljainkat, és elmondjuk, elmondhatjuk gondolatainkat.
Úgy vélte:

A szabadság az emberi élet lételeme, a létezés nélkülözhetetlen közege.”„Minket, magyarokat meghatároz a szabadságszeretet”

A szabadságból mindig könnyebb elvenni, mint hozzátenni, ahogy elszáll a szabadság, úgy erőtlenedik el az életünk is. Erőtlenül viszont nem tudunk szembenézni a jelen kihívásaival – mondta, majd újra a dicső múltra utalt:

Nekünk, magyaroknak büszkeségre okot adó múltunk van. Fontos az örökségünk, s időről időre föl kell idéznünk, hogy azért időnként küzdeni kell.”A forradalomra visszatérve Lakatos Melinda kiemelte: 1848-ban a szabadság megteremtette és erővel ruházta föl a nemzetet, a szabadság megrokkanása pedig elvette az erejét.
A továbbiakban nemzetünk szabadsághoz való ragaszkodásával kapcsolatos gondolatait osztotta meg a hallgatósággal az ünnepi szónok, mondván:

Minket, magyarokat meghatároz a szabadságszeretet, nem tudunk, és nem is akarunk lemondani róla. Néha hosszú ideig hallgatunk, tűrünk, de egyszer csak azt mondjuk: elég! És akkor a szabadságért mindenre képesek vagyunk, képesek vagyunk most is, ahogyan képesek voltak elődeink is.”Legyen tiszteletteljes, büszke az ünnep! – fejezte ki elvárását Lakatos Melinda, majd emlékeztetett, hogy a Márciusi Ifjak kiáltványain e mondat szerepelt: Mit kíván a magyar nemzet? Ennek szellemében tette föl maga is a kérdést:

Mit kíván a magyar nép, mit kívánunk mi, kalocsaiak?

Végül, mintegy aktualizálva a forradalom üzenetét, meg is válaszolva:

Talán mindenki nevében mondhatom a választ: Kívánjunk egy békében élő, fejlődő Kalocsát, egy várost, ahol jó élni, ahová jó hazatérni, amelyet büszkén mutathatunk meg az ide látogatóknak. Egy olyan várost, amelyre fölnéznek a régióban, és a híre a nagyvilágba is eljut. Ahol mindenki a város szebb jövője érdekében cselekszik, dolgozik, politikai hovatartozástól függetlenül. Kívánom, hogy a következő hónapok, és évek e gondolatok szellemében teljenek!”– zárta ünnepi beszédét az alpolgármester.

Koszorúzás

Képgaléria megtekintése (36 db kép)

Az ünnepély záróaktusaként a város önkormányzata, annak intézményei, valamint a helyi politikai és társadalmi szervezetek, egyházak és fegyveres testüeltek koszorúkat helyeztek el az első felelős magyar kormány emlékművének lábazatánál.

– Kalocsa Város Önkormányzata nevében dr. Bálint József polgármester, Lakatos Melinda alpolgármester és dr. Kiss Csaba jegyző helyezett el koszorút. A továbbiakban koszorúit helyezte el az emlékműnél

– a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nevében Fülöp Ernő apát-kanonok, érseki irodaigazgató, dr. Mészáros István prépost-kanonok és Marton Gábor érseki szertartó,
– a Kalocsai Református Egyházközség képviseletében Bóna József és Csetvei János gondnok,
– a HIT Gyülekezete Kalocsa delegációja,

– Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Hivatala nevében dr. Bedics Andrea járási hivatalvezető és Simon Zoltán járási hivatalvezető helyettes,
– a Bajai Tankerületi Központ,
– a Bajai Szakképzési Centrum két kalocsai tagintézménye, a Kossuth Zsuzsanna Szakgimnázium és Szakközépiskola és a Kalocsai Dózsa György Szakgimnázium, Szakközépiskoláj és Kollégium küldöttei
– a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Kalocsa képviselői,
– Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje
– a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat

– a Fegyveres és rendvédelmi szervek, köztük a Kalocsai Fegyház és Börtön, a Kalocsa Városi Rendőrkapitányság és a Kalocsai Hivatásos Tűzoltó-Parancsnokság küldöttei,
– az Országos Mentőszolgálat Kalocsai Mentőállomása,
– a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége- Dél-Alföldi Régiója, a Kalocsai Honvéd Kulturális Egyesület, a Kalocsai Légvédelmi Katonák Hagyományőrző Köre, a Honvéd és Rendvédelmi Szervek Bajtársi Egyesülete, valamint a 24. Harckocsiezred Baráti Kör Egyesület
– a Történelmi Vitézi Rend, a 1956 Magyar Nemzetőrség, a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége, Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, valamint a Magyar Vidék Országos 56-os Szövetség küldöttei,

– a Békés Kalocsáért Egyesület
– a Demokratikus Koalíció Kalocsai Szervezete
– a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség Kalocsai Szervezete
– a Jobbik Kalocsai Ifjúsági Tagozat és Jobbik Kalocsai Alapszervezet
– a Kalocsa Jövőjéért Egyesület
– a Kereszténydemokrata Néppárt Kalocsai Szervezete,
– a Magyar Szocialista Párt Bács–Kiskun Megyei Területi Szövetség Helyi Szervezete,

– a Horvát Önkormányzat,
– a Német Önkormányzat,
– a Roma Nemzetiségi Önkormányzat,

– a KALOhírek.hu szerkesztősége,
– a Kalocsai Szent Kereszt Kórház,
– a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár,
– Kalocsa Város Önkormányzata Szociális Központ,
– Kalocsa Városi Polgárőrsége,
– a Magyar Vöröskereszt Kalocsa Városi Szervezete, valamint
– a Viski Károly Múzeum delegációja.

Képgaléria megtekintése (36 db kép)

Az ünnepély és a koszorúzás végeztével az önkormányzat a sétálóutcába invitálta az egybegyűlteket, ahol a Kalocsa Város Tanácsa által az úrbéri rend eltörlésének megünneplése végett alkotott határozata értelmében a megjelenteket egy-egy pohár borral vendégelték meg.