Balatonszemesen és a fővárosban is van szobra Kalocsa szülöttének – Városunk utcanévvel idézi Mócsy János emlékét

Balatonszemesen látható, Baráth Gabriella által készített mellszobrát öt évvel ezelőtt avatták – derül ki a Köztérkép szócikkéből.

Életét a Wikipediának a Magyar életrajzi lexikonra, ÁOTK Levéltárára, a Magyar Állatorvos egy cikkére, valamint Kovács Ferenc és Lamy Gyula egy-egy tanulmányára hivatkozó szócikke így foglalja össze:

A 1918-ban az Állatorvosi Főiskolán szerzett oklevelet, ezután az Aujeszky Aladár bakteriológiai intézetében, majd a Laboratóriumi Részvénytársaság oltóanyag-termelő intézetében dolgozott. 1921-ben állatorvosdoktori oklevelet szerzett. 1922-ben Marek József mellett lett tanársegéd, majd adjunktus a főiskola belgyógyászati klinikáján.

1926-ban Rockefeller-ösztöndíjas lett Koppenhágában és Hannoverben, 1928-ban pedig egyetemi magántanár, majd 1935-ben Marek József utódaként a klinika vezetője.1941-ben az MTA levelező, 1945-ben pedig rendes tagjává választották.

Az 1949-1950-ben dékán az Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Karán, 1954–1956-ban pedig már a főiskola igazgatói tisztét is ő látta el.1954-1956 között, majd az 1957-1958-as években az önállóvá vált Állatorvostudományi Főiskola igazgatója volt.

AZ ELSŐK KÖZÖTT ISMERTE FEL AZ ÁLLATHIGIÉNIA JELENTŐSÉGÉT, KEZDEMÉNYEZÉSÉRE 1954-TŐL ÖNÁLLÓ TANTÁRGYKÉNT OKTATJÁK A BELGYÓGYÁSZATI TANSZÉKEN.

1961-től 1967-ig az MTA Agrártudományi Osztályának titkára, 1967–1970 között az MTA Állatorvostudományi Bizottságának elnöke, 1964-től a Magyar Tudomány című folyóirat szerkesztő bizottsági tagja lett.

Numizmatikával foglalkozott, emellett jelentős görög-római gyűjteménye is volt. 1970-1973 között ellátta a Magyar Numizmatikai Társulat elnöki tisztét is. A budapesti Állatorvostudományi Egyetem és a Humboldt Egyetem t. doktora.

Tudományos kutatásainak eredményeit szakközleményekben és könyvekben adta közre.

Hutÿra Ferenc az „Állatorvosi belgyógyászat” című másfél ezer oldalas művet, mely 1894-1898 között jelentette meg 3 kötetben 1905-ben németül is kiadták „Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere” címen, társszerzője: Marek József volt. A könyv nemzetközileg is elismertté vált és a nemzetközi szakirodalomban is páratlan pályát futott be. A fertőző betegségekkel foglalkozó részét Hutÿra Ferenc, a nem fertőző bántalmakról szólót Marek József írta. A művet Manningerrel együtt Mócsy folytatta a 11. német kiadás (1959) megjelenéséig. Angol, olasz, spanyol, orosz nyelven több kiadásban is megjelent, és kínai nyelvre is lefordították.

1976. augusztus 16-án 81 évesen érte a halál, Balatonszemesen temették el.

Főbb művei

• Ritka bőrtünetekkel és akropachiával járó gümőkór lóban (Jármai Károllyal közösen, Budapest, 1941)
• Állatorvosi belgyógyászat (I–II., Manninger Rezsővel, Budapest, 1943)
• Hutÿra Ferenc: Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere (I–II., Manninger Rezsővel, Jena, 1938, több kiadásban is megjelent, több nyelven)
• Állatorvosi klinikai diagnosztika (Budapest, 1960)
• Állathigiéne (Szép Ivánnal Budapest, 1959, lengyel nyelven 1964)