Az ünnepi rendezvényeket pályázati forrás fölhasználásával a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár (KKKK) szervezte. Ennek részeként került sor a fáklyás felvonulásra a Nagytemplomtól a Főutcán a Városház-közig, majd az ’56-os emlékparkig. Az alkalom az ott elhelyezett emlékkő körül rövid megemlékezéssel folytatódott, amelynek zárásaként a kegyelet mécseseit helyezték el az emlékezők a kő lábánál.
Október 22-én, szombaton este, a Tiszti Klub emeletén tartott filmvetítés és kissé elhúzódó beszélgetés után a résztvevők közül sokan a Szentháromság-térre vonultak – ezúttal még fáklyák nélkül – ahol csatlakoztak az ott a szervező KKKK meghívására gyülekezőkhöz. Az ünneplők itt meggyújtották a szervezők által a helyszínre hozott fáklyákat, majd fegyelmezetten, a járdán a „Pirosarany” sarkáig vonultak. Ott befordultak a Városház-közbe, ahol rövid megállót is tartottak, körülbelül azon a helyen, ahol a visszaemlékezések szerint megpattanhattak a macskakövön a végül több ember halálát okozó rövidsorozat gellert kapott lövedékei.
A fölvonulók végső állomása az ’56-os emlékkő volt a régi posta bejáratával átellenben. Itt a szervezők nevében dr. Magóné Tóth Gyöngyi, a KKKK intézményvezetője mondott köszöntőt, majd rövid megemlékezéssel zárultak az aznapi hivatalos ünnepi események.
Ennek során előbb Lakatosné Jambrik Ibolya szavalta el Kiss Dénes Velünk vagy ellenünk című költeményét, majd – a CD-ről bejátszott, Egy szabad országért című dal elhangzása után – Póli Róbert tolmácsolta Fodor József Viharban című versét.
Ezt követően az emlékkő lábánál ki-ki elhelyezte mécsesét az emlékezés és kegyelet lángocskáival, zárásképp pedig Magóné Tóth Gyöngyi búcsúzott a résztvevőktől, megköszönve, hogy elfogadták a KKKK meghívását.