„Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra” – Az ’56-os forradalomra és szabadságharcra emlékezett Kalocsa

A Magyar Honvédség kecskeméti, 59. számú Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis díszőrségének katonai tiszteletadása mellett megtartott rendezvényt nemzeti hagyományaink szerint a Himnusz és a Szózat közös eléneklése keretezte, majd a Szent István Gimnázium 11. B osztályos tanulói adtak ünnepi műsort, alkalomhoz illő zenei aláfestéssel – köztük az ilyenkor elmaradhatatlan Egmont-nyitánnyal –, sok irodalmi szemelvénnyel – köztük Albert Camus cikkünk címébe is foglalt idézetével – idézve meg a forradalom és szabadságharc eseményeit.

Képgaléria megtekintése (40 db kép)

A diákokat Lakatos Ervin készítette föl. A továbbiakban dr. Filvig Géza ünnepi beszédét hallgatták meg az egybegyűltek.

Az ’56-os forradalom történelmünk azon ritka pillanataihoz tartozott, amikor az egész ország egy emberként lépett föl egy közös cél, a sztálini típusú diktatúra megtörése és a szovjet csapatok kivonása érdekében – mondta a szónok, hozzátéve, hogy az a szabadság és a demokrácia forradalma volt, és noha csak tizenkét napig tartott, de talán az újkori magyar történelem legkiemelkedőbb tizenkét napja volt.

Képgaléria megtekintése (40 db kép)

Egyre kevesebben, de még köztünk élnek a tanúk, akik hitelesen mondhatják el a történteket az utódoknak. Ennek amiatt különösen nagy a jelentősége, mert több mint három évtizedeken át tagadták és titkolták az ’56-os forradalom valós történetét. A forradalmárok tetteit árulásnak tekintették, és majd’ hét generáció nőtt föl, úgy, hogy az iskolában így tanították, míg a hősöknek csupán két hét adatott a sorsformálás lehetőségéből.

Képgaléria megtekintése (40 db kép)

Zavarodott évtizedek állnak mögöttünk, amikor ennek a nemzeti ünnepnek kétes híre volt. Kádár János, aki eleinte a szovjetek bábja volt, nemzeti atyafigurává és a Nyugat kedvenc liberális kommunistájává nőtte ki magát. Úgy tűnik azonban, hogy az évek során hogy az évek során szüntelenül kísértette a befolyásolta őt elárult és halálba küldött elvtársai emléke – mondta, fölidézve az ’56-os mártírok 89-es újratemetését, amikor a hatodik, üres koporsó a névtelen áldozatok sokaságát jelképezte.

Amint Filvig emlékeztetett, az az esemény a kommunizmusból a demokráciába való magyarországi átmenet szimbolikus fordulópontja volt.

Képgaléria megtekintése (40 db kép)

A szónok rámutatott, hogy noha fegyveres forradalomként emlékezünk az ’56-os eseményekre, noha a résztvevők nem akartak fegyveres felkelést, bíztak a józan észben és a békés tárgyalásokban – ma már tudjuk, nem így történt.

Filvig emlékeztetett, hogy a forradalom világszerte szimpátiát ébresztett hazánk iránt, olyanokban is, akik korábban a létezéséről is alig vettek tudomást, vagy negatív képet őriztek róla, mint a hitleri Németország szövetségeséről, vagy a ’14 előtti időkben a kisebbségek elnyomójáról. Filvig kiemelte az eseményeknek a baloldalra gyakorolt hatását, ugyanis ez a széles körű, keserű kiábrándulást hozott a szovjet típusú kommunizmusból, és szakadást hozott a demokratikus rendszert támogató és ellenző szocialisták közt, és erősödő kételyeket ébresztett a még mindig elkötelezett kommunisták táborában.

Képgaléria megtekintése (40 db kép)

A forradalmárok által kivívott szimpátia pedig máig hat, most, amikor hazánk az Európai Unió tagjaként kiáll elköteleződései és hite mellett. Mi akkor is helytállunk, ha azok támadnak ránk hátulról, akiket valójában védelmezünk. Van bátorságunk szembe nézni az igazságtalansággal: Magyarországon az igazságtalanság nem ad felmentést a kötelesség teljesítése alól – ezért Európa ránk mindig számíthat.

A boldog élet titka a szabadság, és a szabadság titka a bátorság – idézte a szónok „az ókori görögök testamentumát”. Mi, magyarok mindig tudtuk, mit kezdjünk a szabadsággal, tudtuk, hogy az nem egy állapot, hanem egy létforma – olyan, mint az úszás: aki abbahagyja, az elsüllyed.

Előttünk lebeg ’56 nagy példája. Akinek van szeme a látásra, látja, akinek van füle a hallásra, hallja az évezredes igazságot: fő dolgokban egység, egyebekben szabadság, és mindenekben szeretet – zárta ünnepi gondolatait Filvig Géza.

Képgaléria megtekintése (40 db kép)

Ezt követően elsőként Kalocsa Város Önkormányzata nevében dr. Filvig Géza polgármester és dr. Kiss Csaba jegyző, majd az egyházak,  kisebbségi önkormányzatok, pártok, társadalmi szervezetek, intézmények küldöttei is koszorút helyeztek el a Kalocsai Fegyház és Börtön sarkán felállított „Szabadulás kútjánál”.

Képgaléria megtekintése (40 db kép)