Ötödször adott otthont a székesfehérvári Szabadművelődés Háza október 28-30-ig a Paál István Fesztiválnak, ami az amatőr színjátszó társulatoknak biztosít teret szakmai bírálóbizottság és természetesen az érdeklődő közönség előtti bemutatkozásra. Kalocsa neve bizonyára sokak emlékezetébe égett – köszönhetően a helyi tagok alkotta Thália Társulat teljesítményének!
Bár a csapat tavaly is jelentkezett a fesztiválra, akkor egy küszöbön álló tagcsere miatt nem sikerült eljutniuk Székesfehérvárra. Idén ez másképp alakult – útjuknak meg is lett a gyümölcse, de ne szaladjunk ennyire előre!
Az előzetesen jelentkező 26 társulat közül be kellett kerülni a tíz legjobb közé, ők kaphattak ugyanis lehetőséget arra, hogy személyesen is megmutassák az elismert szakmabéliek alkotta zűrinek, hogy mit is tudnak nyújtani a világot jelentő deszkákon. Ezt az akadályt sikerrel vették, így október 29-én Füstös Éva, Horváth Márta, Iván Adrienn, Jambrik Ibolya, Kovács Zsuzsa és Varga Kinga szereplésével, Bneu László társulatvezető rendezésében felgördülhetett a függöny a Kalocsán és több környékbeli településen már sikerrel játszott „Acélmagnóliák” produkciója előtt.
Börcsök Enikő Jászai Mari-díjas színésznő, Adorján Viktor író-rendező és Dr. Matuz János, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa nem bánt kesztyűs kézzel a fesztiválon bemutatkozó társulatokkal. Az egyes előadásokra jellemző pozitívumokat pont olyan lelkesen mondták a csapatok szemébe, mint azt, hogy mi mindenen kellene változatniuk, fejleszteniük, javítaniuk.
Bneu László, a kalocsai társulat vezetője és a fesztiválon tizenegyedik alkalommal színre vitt „Acélmagnóliák” rendezője örömmel mesélte, hogy esetükben ez utóbbiak apróbb részletek finomítására redukálódtak és összességében elégedett volt a zsűri azzal, amit látott, sőt! Eredményhirdetéskor kiderült, hogy a legígéretesebb kezdő előadónak járó szobrocskát és oklevelet a csapathoz utólag csatlakozott Varga Kinga kapta meg, aki az első szereposztás szerint Szabó Csillag karakterét vette át [ő ugyanis időközben hazánk szépségkirálynője lett, nemrég tért haza Tokióból, ahol Magyarországot képviselte – a Szerk.].
A „magnóliák”, ahogy egy korábbi interjújában fogalmazott, tárt karokkal, segítőkészen, támogatva fogadták, és a frissen elnyert díjban is osztozik velük. – Együtt álltunk a színpadon, együtt hoztuk létre a darabot, és külön senki sem emelkedhet ki úgy, hogy a többiektől nem kap támogatást – vallja a PIF-különdíjas amatőr színjátszó, aki gyermekkori álmát teljesíti be, amikor Shelby Eatenton bőrébe bújva belép a darab állandó helyszíneként kialakított fodrászszalonba.
– Amikor kimondták a nevem, el sem akartam hinni, hogy tényleg engem várnak a színpadra. Leírhatatlan öröm ez nekem, már csak azért is, mert a magánéletemben komoly áldozatot kellett hoznom és nehéz válaszút elé kerültem korábban, de szakmabéliektől ilyen elismerést kapni számomra önigazolást jelent és erőt ahhoz, hogy elhiggyem, akkor jó döntést hoztam – meséli Kinga, hozzátéve, hogy szülei nagyon büszkék sikerére és minden egyes előadásán ott ülnek a nézőtéren.
Bneu László társulatvezető úgy értékeli, maximálisan kitettek magukért a „lányai”, és bízik abban, hogy a Székesfehérvárról haza hozott jó hírek nyomán talán a Kalocsa környéki települések közül több művelődési ház vezetője is kedvet kap ahhoz, hogy meghívja őket játszani, ahogy tette ezt már például Dusnok és Géderlak.
Apropó, meghívás! A Kalocsai Thália Társulat égisze alatt, de többnyire az „Acélmagnóliák” szereplőgárdájától eltérő szereposztással Homokmégyen, a Művelődési Házban debütál a Dunai Ferenc tollából született „A nadrág” című komédia, előadásukban november 12-én, 19 órai kezdéssel. A másfél órás garantált szórakozásról Füstös Éva, Horváth Márta, Jambrik Ibolya, Balogh Csaba Zoltán, Mészáros Máté és Póli Róbert gondoskodnak, de ha Homokmégy „túl messze lenne”, a Kalocsai Színházban is ismét műsorra tűzik a parádésan bemutatkozott előadást november 19-én, újságolta Bneu László. Megjegyezte, hogy jó eséllyel jövőre ezzel a darabbal neveznek majd a székesfehérvári fesztiválra, a zsűri ugyanis búcsúzóul jelezte, hogy örömmel látnák őket visszatérni.