Jézus Szíve búcsú százötvennyolcadszor – A háromnapos ünnep Kalocsa és szállásai főbúcsúja

Mivel a Jézus Szíve búcsú hagyománya a Kalocsán tevékenykedő jezsuiták kezdeményezésére alakult ki, így a búcsú hitéleti alkalmainak nagy részét is tradicionálisan a Szent István király (egykori Jezsuita) templomban tartották meg, de vasárnap, az ünnep főnapján a Nagytemplomba helyeződött át az ünnep központja. Mégpedig az élén népviseletbe öltözött keresztaljakkal vonuló körmenet érkezésével, akik a reggeli mise után vonultak át az egyik templomból a másikba, hogy a Kalocsa-kecskeméti főegyházmegye érseki széktemplomában hallgassák meg az ünnepi érseki misét.

Ám az ünnep már pénteken elkezdődött, amikor Fülöp Ernő apát-kanonok celebrált népénekes szentmisét, amely litániával és szentségi áldással zárult.
Szombaton a délutáni szentségimádást tartottak, majd Csorba Dávid kiskunhalasi káplán, kinevezett bajai plébános tartott litániát és mutatott be ünnepi szentmisét.
Vasárnap reggel fél nyolckor a portálunkon is beharangozott program szerint Bergmann János nagyprépost mutatott be szentmisét a Szent István király templomban, majd Tóth Roland káplán celebrált misét.
Ezt követően,

JÚNIUS 21-ÉN, VASÁRNAP HÁROMNEGYED TÍZTŐL KERÜLT SOR AZ OLTÁRISZENTSÉG VEZETTE, HAGYOMÁNYOS ÜNNEPI KÖRMENETRE.

Kövesse a KALOhírekkel, fotógalériánk segítségével!

Képgaléria megtekintése (34 db kép)

A KÖRMENETRŐL EGY VIDEÓT IS KÉSZÍTETTÜNK, EZT CIKKÜNK ALATT BEÁGYAZVA TEINTHETIK MEG!

A menet a tízes, érseki misére érkezett a főszékesegyházba, ahol dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek mutatta be a búcsúi főmisét, az énekkar szolgálatával.
Természetesen a kórus által előadott darabok is a Jézus Szíve tematikájához kapcsolódtak, az egyiknek a szövegét – eredendően Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök versét – Bábel Balázs érsek is fölidézte később szentbeszédében:

Hiszek a Szent Szívben, nagy szeretetében. Hiszen a lelkeknek szent közösségében, hiszek a szeretet végső győzelmében!”

Az érsek a prédikációjában – amelyet a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye honlapja az egyházi ünnepségsorozatról készült cikkében részletesebben is idéz – a szív szimbolikáját, valamint Jézus Szent Szívének gazdagságát bontotta ki, sok kultúrtörténeti érdekességre, elgondolkodtató összefüggésekre mutatva rá.

„Jézus Szíve, amelynek teljességéből, mindannyian merítettünk” – idézte a Szent Szív gazdagságát megmutatni hivatott mondatot. E gazdagság a szavak jelentésében is megmutatkozik, így a Jézus szó köré a keleti egyház Jézus imában mély teológiát épített föl, a szív szó pedig önmagában is ismert, ősi szimbólum, amelyet a főpásztor ki is fejtett a továbbiakban.

A szó hangalakját az orgona hangjához hasonlította, amelyben több síp szólal meg együtt a telt és teljes hangzás érdekében.
Rámutatott: a szív fogalmat az orvostudománytól a népművészeten át az irodalomig, a biblikus teológiáig és a jelképek világáig a kultúra számos terület használja.
Mint szimbólum a szeretet, a szerelem ősi jelképe, amely még a mai internetes kommunikációban is megjelenik.
A szív szó nagyszerűen ötvözi a népi jámborságot és a mély teológiát.

A továbbiakban Jézus megtestesüléséről szólt a főpásztor, föltéve a kérdést: miért lett a második isteni személy emberré, miért vállalta emberi sorsot egészen a kereszten átszúrt szívéig?
A válasz: Ebben mutatkozik meg leginkább Isten szeretete.

Később az ószövetségi szentírás Isten-szíve jelképeit idézte föl, nevezetesen, hogy az eredeti héberben – amely nyelven az ellenkező irányban, jobbról-balra olvasnak – az utolsó és az első könyv betűit összeolvassuk, akkor a kapott szó szívet jelent.
A Tórában Isten szíve dobog.
Ezékiel próféta látomása úgy írja le a végső időket, hogy Isten kiveszi a kőszívet az emberből és hússzívet ad a helyébe, a 86. zsoltárban pedig ez szerepel: „adj nekem egyszerű, tiszta szívet.”

Újszövetségi vonatkozásokra térve rámutatott: Jézus önmagát mint Isten Fiát „szelíd és alázatos szívűként” mutatta be.
„Alakítsd szívünket, a Te Szent Szíved szerint!” – idézte Bábel Balázs az imát, majd Jézust a hegyi beszédből:


Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent!”

A tiszta szívűség egyenességet, őszinteséget, igaz emberséget jelent – Jézus csakis a farizeusokat marasztalta el földi működése során, épp a képmutatásuk miatt.

A prédikáció megidézte Alacoque Szent Margit történetét is, aki magán-kinyilatkoztatásban ígéretet kapott Jézustól, amely szerint, aki Jézus Szívét tiszteli, nem hal meg bűnben, végső kegyelmet kap a bűnbánatra, a szentségek felvételére, hogy megláthassa az Istent, ami minden hívő vágya.

A főpásztor a Trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára utalva fölidézte az úgynevezett „Magyarok Hitvallását” is – „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában!” –, amely a történelmi Magyarország feltámadása helyett csak önvigasztalást adott. Ezt összevetve a föntebb idézett liturgikus ének szövegével azt kérdezte a szónok: lehet, hogy a szeretet győzelmével is hasonlóképp van ez?
A válasz: A szeretet végső győzelmét az ember nem tudja megvalósítani, csak az Isten.

A szentbeszéd zárásaképpen a szentírás azon mondatát idézte, amely szerint „Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta érte” – ám jelezte, hogy az Evangélium eredeti ógörög szövegében a ’szerette’ igénél a magyar nyelvben nem létező folyamatos múlt időt használja az evangélista, kifejezve ezzel e szeretet máig ható voltát.
E szeretet kifejeződése a Jézus Szíve tisztelet,hiszen Jézus szeretete a végsőkig az Atya szeretetét mutatta az emberek felé, és ő a biztosíték, hogy minden gonoszság ellenére az isteni szeretet győz a bűn és a halál fölött – ezzel zárta prédikációját az érsek.

A BÚCSÚ LEGLÁTVÁNYOSABB ESEMÉNYÉT, A VASÁRNAPI BÚCSÚI KÖRMENETET VIDEÓNK SEGÍTSÉGÉVEL UTÓLAG IS MEGTEKINTHETIK!