Ovi-matek – Dogmák dőlnek tervezett óvodaépítés kapcsán

Amint arról korábban már írtunk, csökkentett műszaki tartalmú óvodaépítési projekt valósulhat csak meg a TOP pályázaton elnyerhető, 400 millió forintos forrásból.

A pályázat beadását elhatározó, augusztus 14-ei testületi ülésen elhangzottak szerint a műszaki osztályt is meglepetésként érte a drágulás mértéke, hiszen tavaly májusban még úgy tűnt, hogy a 400 milliós keretösszeg elegendő lesz a tervek megvalósítására. Azonban a mostani számításokat mai újságcikkek is visszaigazolják, hiszen azok szerint 40-70%-os árnövekedés történt az építőipar tekintetében. Ma már 300 ezer forint egy családi ház esetében is a létesítés négyzetméterenkénti bekerülési értéke, az óvoda pedig nagyobb igénybevételt jelent, a felhasznált anyagokkal szemben komolyabb elvárásokat támaszt – hangzott a műszaki osztály indoklása.

Egy környező településen – ezt később Simon Zoltán képviselő Kiskőrösként nevesítette – hasonló jelenség figyelhető meg, ott hasonló méretű, 150 fős óvoda építési költségeit 2016 márciusában 600 millióval kalkulálták, míg bő egy évvel később, idén májusban 954 milliós költséggel szavazta meg a testületük a pályázat beadását, ami 60%-os emelkedés jelent, ami a műszaki osztály szerint alátámasztja az értékbecslést végző mérnök számait.

A vita előtt Simon Zoltán a KalocsaKOM eladásából származó bevétel maradványáról kérdezett, emlékeztetve, hogy arról korábban azt mondták, hogy azt fejlesztésekre fogja fordítani a város. Ezért azt firtatta, hogy mennyi van még belőle arra a célra, hogy finanszírozzuk e beruházásnak a pályázati összegből meg nem valósítható részét.
A polgármester válasza szerint jelenleg 100 millió forint van még, ami nem volna elegendő a hiányzó mintegy 170 millió forintos többletforrás igény biztosítására.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a miniszterelnökség vizsgálja, hogy kiegészíti az óvodaépítés forrását. Erről visszajelzést előző hétfőig ígértek, de a testületi ülés idejéig a válasz nem érkezett meg.

Eső után köpönyeg

A helyszín kérdéséről korábban több menetben vitáztak a képviselők, erre tért vissza dr. Angeli Gabriella, csalódottságát fejezve ki amiatt, hogy miután hónapokon át tárgyaltak a lehetséges helyszínekről, köztük több, megfelelőbb helyszínről, amelyeket azzal „söpörtek félre”, hogy méretükből adódóan ott csak kisebb, 74-80 férőhelyes óvoda létesülhetett volna. Ha ismert lett volna az áremelkedés ténye és mértéke, akkor a Ifjúság Ház telkénél a gyerekek és szüleik számára is megfelelőbb helyet is találhattak volna. A képviselő véleménye szerint egy 75 férőhelyes óvoda számára a kiválasztott helyszín a lehetőségek közül a legrosszabb megoldás. Ugyanakkor fölvetette, hogy a drágulást eredményező garantált bérminimum és a minimálbér növekedése már év elején is ismert volt, az építőanyagok jelentős mértékű áremelkedése és az ágazati munkaerőhiány pedig tavasszal váltak ismertté, így az előterjesztésben adott magyarázatokat furcsállotta.

Azt is rosszallta Angeli, hogy a benyújtási határidő előtt mindössze egy nappal szavaznak a kérdésről.
Ebben egyetértett vele dr. Bálint József polgármester is, aki hozzátette, az egész ügynek nem örült, de az eredeti elképzeléseket nem adták föl, keresik a forrásokat, és lehetőség szerint az építkezés most elmaradt ütemét is megvalósítja majd a város, ha pénzügyi értelemben lehetősége nyílik.

Ha egy 75 fős óvodát akarnánk építeni, arra lehetne másik helyszín is, de a cél nem ez volt, és nem is mondtunk le róla – válaszolt a polgármester.

Bezzeg, Kiskőrös!

Simon Zoltán azt kifogásolta, hogy mindig az utolsó pillanatban születik döntés, a dolgok után való rohanás jellemző a városvezetés intézkedéseire, és mindig másban keressük a hibát emiatt.
A képviselőt az fölháborította, hogy fő okként a sokak életminőségét javító kormányzati intézkedéseket jelölte meg a polgármester indoklásként, az előremutató fejleményeket negatív színben tüntetve föl.

Az óvodaépítés tekintetében hasonló helyzetben lévő Kiskőrös viszont mindent időben végzett el: 2016-ban benyújtották a támogatási kérelmet, ugyanaz év májusában megkötötték a tervezői szerződést, 2017 májusában a testületük jóváhagyta, és ezt követően megkötötték a támogatási szerződést, jelenleg már a közbeszerzési eljárás folyik. Ott a drágulás ellenére megépítik a tervezett óvodát, mégpedig hitelből, amihez már megvan a szükséges kormányzati engedélyük is. Ők megvalósítják a 900 milliós projektet, mi pedig egy 600 milliós beruházást sem tudunk végrehajtani.
A képviselő arra is figyelmeztetett, hogy a megvalósításra – engedélyezési és kiviteli tervezéssel, közbeszerzéssel együtt – 24 hónap áll rendelkezésre, ezért aggodalmát fejezte ki, hogy kifutunk az időből.

A polgármester válaszul elmondta:

a TOP pályázatok befogadását a kormányzat három ütemre bontotta, Solt Dunapataj, Kiskőrös az első körbe, Kalocsa a harmadik ütembe került, ez okozza az időzítésbeli különbséget.

Simon szerint azonban a külső okok helyett önmagunkban kellene keresni a hibát, és nem a nagypolitikában, főleg az után, hogy a polgármester korábban többször is hangoztatta, hogy kiválóak a politikai kapcsolatai.

Simon amiatt is szót emelt, hogy – amint fogalmazott – tévinformációkkal belevitték a képviselőket abba, hogy az óvodának szánt telek melletti ingatlant vásárolják meg, aminek a 75 férőhelyes óvoda vonatkozásában nincs értelme, így ez pénzkidobás a képviselő szerint.

Építsünk hitelből?

Simon Zoltán végül arra tett módosító indítványt, hogy építsék meg az eredeti elképzelés szerinti, 150 férőhelyes óvodát, mégpedig a különbözetet a KalocsKOM árából fedezve, hiszen arról korábban azt hangoztatta a polgármester, hogy

azt fejlesztésre és nem kiflire költjük.

Itt az alaklom! – mondta Simon. A KalocsaKOM áráról dr. Bálint József elmondta: abból 270 millió a Kft.-k feltőkésítésére ment el, ami nem volt tervezve a költségvetésben.

Alternatív lehetőségként a hitelfölvételt jelölte meg forrásként. Ahhoz ugyan szükséges a kormány engedélye, de ha valóban rendben vannak a város pénzügyei, akkor nem lehet akadálya a kormányzati engedélynek sem – erről a polgármester azt mondta, hogy most is hitelképesek volnánk, de ha kormányzati engedély híján csak a pályázati forrás marad, és abból a 150 fős létesítmény nem volna megvalósítható, akkor elveszítenénk 400 milliós támogatást is, ezért nem tartotta jó megoldásnak.
erről a polgármester azt mondta, hogy most is hitelképesek volnánk, de ha kormányzati engedély híján csak a pályázati forrás marad, és abból a 150 fős létesítmény nem volna megvalósítható, akkor elveszítenénk 400 milliós támogatást is, ezért nem tartotta jó megoldásnak.

Ezt az álláspontot erősítette meg Molnár Gábor pénzügyi osztályvezető is a kormányzati engedély kérésével járó kockázatokra rámutatva. Ezt a módosító indítványt a testület többsége nem is szavazta meg.

Hova lett a KolcsaKOM ára?

A KalocsaKOM árának hollétével kapcsolatban szintén a pénzügyi vezető válaszolt.
Fölidézte, hogy az már a 2015-ös költségvetésbe beépült a bevételek közt, egyidejűleg annak lekötéséről is határozott a testület. Akkor még a pénz nagy része költségvetési maradványként jelentkezett, amely nagyrészt a 2016-os költségvetés kiadási oldalának fedezésére lett fölhasználva, hiszen még nem sikerült elérni az egyensúlyi állapotot.

Molnár elmondta: a KalocsaKOM ára és annak fölhasználása elkülönítetten nincs nyilvántartva a költségvetésben, de közvetett módon megadható, hogy hogyan alakult volna a költségvetés az a felhalmozási bevételi nélkül. A jelenlegi költségvetésben még kimutatható ebből mintegy 95 millió maradvány, azonban ez az idei kiadások fedezetére lekötésre került, így annak felhasználása esetén meg kellene jelölni azokat az előirányzatokat, amelyek csökkentésével fölszabadulna a kérdéses összeg.

Simon azonban csak kötötte az ebet a karóhoz, kérdezvén, a KalocsaKOM árából származó bevételmaradvány miért nem a fejlesztések során szerepel, hiszen a polgármester azzal győzte meg annak idején a testületet az értékesítésről, ahogy az ára fejlesztésre lesz fordítva.

Semmi nem lett fejlesztésre fordítva, ezt a 460 millió forintot a város folyamatosan fölélte – mondta a képviselő.

Megkérdezem a gazdasági vezetőt, hogy a föltőkésítés felhalmozási pénz-e? – fordult Bálint József újra Molnár Gáborhoz.

Felhalmozásnak tekinthető olyan értelemben, hogy vagyonállományt állít helyre az önkormányzat, a tulajdonában lévő cégek sajáttőke állományát. Azonban technikailag ugyanolyan módon kell elszámolnunk, mintha támogatnánk a céget. Ezt az állásfoglalást kaptuk tavaly a Nemzetgazdasági Minisztériumtól

– hangzott az osztályvezető válasza

Tehát alátámasztja, hogy annak minősül. Képviselő úr megkapta a választ – mondta a polgármester, ám a pénzügyi osztály vezetője jelezte, hogy félreértették szavait:

Bocsánat! Számviteli szempontból nem minősül annak! Kiflire…

Molnár kifejtette: a feltőkésítés lényege, hogy a tulajdonos a cég rendelkezésére ideiglenesen bocsát pénzösszeget, vagyont ad át, hogy abból forrásoldalon a társaság saját tőkeállománya helyreálljon. Ha a cég elkezdene nyereségesen működni, és az eredménytartaléka növekedne, akkor a feltőkésítés összege visszajárna.

Magyarán: a feltőkésítésre kifizetett összeg olyan formán jelent vagyont, hogy ezt az összeget a város feltételesen követelhetné vissza a cégeitől, amennyiben gazdálkodásuk nyereségesre fordulna.
Információink szerint itt erre kevés az esély.

Nem a fele

Az ülés után a műszaki osztály vezetője, Boromisza Viktor az időzítéssel kapcsolatban elmondta munkatársunknak, hogy a megadott határidőkhöz alkalmazkodni igen nehéz volt, mivel eredendően ez egy 2016-os pályázat lett volna, amelyre a kiírás szerint el is készültek az előkészítő dokumentációk.

Azonban a pályázatokat végül nem írták ki. Tavasszal viszont megjelent a pályázat , mégpedig októberi határidővel, ami a pályázatok beadását illeti. Ennek alapján az őszi ülésszakban is ráért volna meghozni a szükséges döntéseket. Ám a határidőt júliusban előrehozták augusztus 15-ére, ezzel az apparátust rohammunkára, a testületet rendkívüli ülés összehívására kényszerítve.

A megvalósítandó beruházás méreteit illetően Boromisza elmondta: valójában nem egy 75 fős óvoda szerepel a terveken, hanem egy 150 férőhelyes óvoda, amelyből egy későbbi ütemben volna megépíthető a most létesítendő három mellett további három, egyenként 25 fős csoportszoba a kifejezetten hozzájuk tartozó kiszolgáló helyiségekkel, illemhellyel, öltözővel.

A TELJES LÉTESÍTMÉNYT KISZOLGÁLÓ KÖZÖS HELYISÉGEK, ÍGY AZ ÉTKEZŐ, A KONYHA, A KÖNYVTÁRHELYISÉG, AZ ORVOSI SZOBA ÉS ÓVODAPEDAGÓGUSOK ÁLTAL HASZNÁLT HELYISÉGEK A TELJES, 150 FÉRŐHELYES ÓVODA IGÉNYEI SZERINT KERÜLNÉNEK KIALAKÍTÁSRA MÁR A MOSTANI PÁLYÁZATI FORRÁSBÓL IS.

Így a pályázat sikere esetén az eredetileg tervezett 1200 négyzetméteres épületből 800 négyzetméter, azaz a teljes beruházás kétharmada az első ütemben megépülne.

Így az is érthető, hogy fele akkor óvodára miért kell kétharmada forrás, és az is, hogy milyen számítás alapján vélte az előterjesztés készítője, hogy a teljes projekt mintegy 170-200 milliós, szűk másfélszeres többletköltséggel megoldható volna.

Boromisza Viktor ugyanakkor azt is elmondta, hogy a Simon Zoltán által említett telekvásárlás nem volt feltétele az óvodaépítésnek, szűkösen ugyan, de a 150 férőhelyes létesítmény is megvalósulhatna az eredeti telken is.

Az ingatlan megszerzését hosszútávú célok indokolhatják, hiszen a jelenlegi szabványok szerint a megvásárolt területrésszel kiegészülő telek az óvoda későbbi, akár a 150 főt meghaladó óvodává történő bővítését is lehetővé teszi.