Az Érsekkert mellett fölállított nagy rendezvénysátorban a környékbeli csoportok bemutatkozásaié a főszerep, de mindhárom napra jutott valamilyen, mifelénk egzotikumnak számító csemege is. De a helyi kínálat is igen színes, a környékbeli nemzetiségi hagyományőrző csoportok révén az első alkalommal, csütörtökön – a magyar – mellett a horvát, a sváb népi hagyományokkal ismerkedhettünk, emellett egy Budapestről érkezett hagyományőrző csoport jóvoltából a lengyel folklór hagyatékából is kaphattunk egy kis ízelítőt.
A továbbiakban a csütörtöki nap föllépőiről írunk, de a pénteki és a szombati napi kisszínpadi bemutatókról is külön cikk készül.
A mindhárom nap Fekete Antal konferanszával bevezetett produkciók sorát a Dunapataji Népdalkör és Hagyományőrző Egyesület által előadott dalcsokor nyitotta meg, ez után a Géderlaki Katolikus Férfikar énekeit követően a Hajós Hagyományőrző Sváb Néptánccsoport előadását, majd a fajszi Dunagyöngye Népdalkör és a Dusnoki Hagyományőrző Népdalkör produkcióját élvezhette a népes közönség. A nap programját aznapi csemegeként a Polonez Néptáncegyüttes programja zárta, nevük alapján nem meglepő módon lengyel táncokkal.
AZ ALÁBBIAKBAN A HELYSZÍNEN ELHENGZOTT KONFERANSZOK ALAPJÁN TÖBBET IS MEGTUDHATNAK OLVASÓINK A CSÜTÖRTÖKI KISSZÍNPADI FORGATAG CSOPORTJAIRÓL, FELLÉPÉSÜK SORRENDJÉBEN:
A Dunapataji Népdalkör
A fennállásának 35. évfordulóját idén ünneplő csoportalapításakor Gavenda Jánosné szerzett elévülhetetlen érdemeket, ma Thiesz Zoltán az egyesület elnöke, a csoport művészeti, szakmai vezetője pedig 2008 óta Szűcsné Török Ilona.
A 10 évestől a 76 évesig terjedő korosztályt átfogó, 30 tagú együttes 1984-től citerazenekarral egészült ki műsorai színesítéséhez. 1998 óta hagyományőrző egyesületként tevékenykednek. Ekkor a citerazenekar már kivált a csoportból, és Fényes Csillag Citerazenekar néven azóta is önállóan működik.
Fönnállásuk ideje alatt háromszor kapták meg a KÓTA Arany-páva díját, és kétszer nyerték el a Vass Lajos Nagydíjat. Szólistáik is arany, kiemelt arany és kiemelt nívódíjasok. A népdalkört rangos eseményeken Sztankovics Mariann és zenekara kíséri.
A népdalkör fontosnak tartja a magyarságtudat erősítését, a történelmi emlékezet megőrzését. Céljuk továbbá Dunapataj kodályi zenei hagyatékának őrzése, ápolása, a helyi népi kultúra megtartása. A népdalkör repertoárjában a népdalokon kívül történelmi énekeink, katonadalaink is megtalálhatóak.
Huszonhét éves szakmai és baráti kapcsolatot ápolnak az erdélyi Szászcsávási Dalárdával, részt vesznek egymás nagy rendezvényein.
Műsorukban dunapataji helyi gyűjtésű, valamint szászcsávási, Küküllő-menti népdalokat adtak elő.
A Géderlaki Katolikus Egyházi Férfi Kórus
A csoport a templom falain kívül a Kalocsán megrendezett Szülőföld Akadémián mutatkozott be először 2011-ben. Azóta rendszeresen vesznek részt saját településük és a környékbeli falvak nemzeti, egyházi ünnepein, esküvőkön, avatásokon, megszenteléseken.
Műsorukban egyházi, keresztény, nemzeti érzelmű dalok szerepelnek, valamint nóták és népdalok. Ezekből állítják össze az alkalomhoz megfelelő műsorszámaikat. A kórus népdalcsoportok minősítőjén „jól megfelelt” minősítést ért el. Vezetőik Berényi István és Takács László kántor.
A Hajósi Hagyományőrző Sváb Néptánccsoport
A hajósi felnőtt tánccsoport 1963-as megalakulása óta több generáció adta egymásnak a hajósi sváb táncokat, dalokat és népszokásokat. A háromévente megrendezett magyarországi németek országos néptánc minősítő versenyén 2008-ban ezüst, 2014-ben arany minősítést szereztek.
A város óvodában és általános iskolában működő nemzetiségi gyermektánccsoportok egymásnak nevelik utánpótlásul a táncolni vágyó fiatalokat. E csoportokat a 2010-ben alakult, Szabó Zsolt elnökletével működő Hajósi Hagyományőrző Sváb Néptánc Egyesület fogja össze. A csoport így mintegy százfős, amely a 2013-ban megtartott nagyszabású jubileumi ünnepség után olyan tagokkal is bővült, akik újra kedvet kaptak, hogy ápolják a hagyományokat. Fellépéseiket többször a Hajósi Hagyományőrző Sváb Énekkar színesíti, akik között még tánccsoport alapító tagokat is üdvözölhetünk.
A mostani alkalomra a felnőtt tánccsoport hajósi táncokból összeállított koreográfiákat táncolt, melyeknek alapja a keringő, gyors polka, ceppedli polka és a hajósi mars. Emellett Hajós német testvérvárosból, Hirrlingenből tanult táncokat is bemutattak, gombos harmonika kísérettel.
A fajszi Dunagyöngye Népdalkör
A hetvenes években 24 taggal megalakult Kerektánc csoportban két idős néni tanította a táncokat és a nótákat. Két évtizedes működés, majd egy év szünet után 2001-ben újraalakult. 2006-ig több országos minősítőn is részt vett a csoport, kisebb-nagyobb eredményekkel térve haza. 2007-től a Német Nemzetiségi Önkormányzat szárnyai alatt német és magyar dalok kerültek előadásra. A Német Nemzetiségi Önkormányzat megszűnésével 2015-ben vették föl a Dunagyöngye Népdalkör nevet. Tevékenységük igen gazdag: számos felkérést kapnak belföldön és külföldön egyaránt, továbbá kirándulások és rendezvények szervezésében is részt vesznek.
2015-ben az Országos Nyugdíjas „Ki mit tud?”versenyen a középdöntőig jutottak, 2016-17-ben pedig a döntőn ezüstminősítést szereztek. A „Népek tánca, népek zenéje” is ezüstminősítést hozott nekik. A kórus tagok többsége részt vesz a magyarországi és külföldi kegyhelyek látogatásában, ahol a fajszi Egyházközösséget a nagy ünnepek alkalmával képviselik. A Mária találkozókra is meghívást kapnak, ezeket nagy örömmel és mély lelki felkészüléssel teljesítenek. 2016-ban Fajsz községért, kultúrájáért díjat kaptak a helyi önkormányzattól.
A csoport különösen büszke a tagok 80-100 éves, eredeti fajszi viseleteire. Vannak köztük, amelyeket valaha esküvőn hordtak. Dalaikat és ruháikat nagy-, déd,- és ük szüleiktől örökölték. Vezetőjük, Schumacher Józsefné – korábban nyolc évig a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke – e gondolat jegyében hozta létre az asszonykórust. Schumacher Józsefné nemcsak a népdalkört fogja össze annak vezetőjeként, hanem számos helyi rendezvény szervezőtagjaként is hozzájárul Fajsz kulturális életének színesítéséhez.
A fesztiválról és a saját produkciójukról alkotott értékelésüket már egy rövid videóban is közöltük.
A Dusnoki Hagyományőrző Népdalkör
A 2011-ben az országzászló átadásakor debütált együttes községük rendezvényeinek rendszeres résztevője. Az egyházi énekek hagyományát is ápolják. 2002 óta karácsonyi nemzetiségi koncertet adnak, emellett minden évben népdaltalálkozót is szerveznek, és részt vesznek a környező községek hasonló rendezvényein. Érsekhalmán 2006-ban a Vén Lajos emlékére megrendezett minősítőn bronz fokozatot, 2009-ben a Szabadszálláson megtartott térségi minősítőn, majd a 2012-ben Orosházán megrendezett országos minősítőn is ezüst fokozatot értek el. Dunapatajon 2014-ben a Kárpát-medencei Népdalversenyen aranyérmet nyertek.
A Gohér Miklósné vezette csoport műsorában rác és magyar népdalokat hallhattunk, amelyeket Sánta Jánosné tanított be nekik az énekkarnak.
A Polonez Néptáncegyüttes
A „POLONEZ” Néptáncegyüttes közel 17 éves múltra tekint vissza. A XVIII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és az együttes vezetője, Balogh Katarzyna azzal a céllal hozta létre az együttest, hogy Magyarországon hagyományt és ismertséget teremtsen a lengyel népdal és néptánc világának. Megalakulásuk óta minden évben részt vesznek különböző nemzetközi fesztiválokon, versenyeken, ahol az együttes mindig a legjobbak között szerepel, számos elismerést, díjakat mondhat magáénak.
A csoport fontos szerepet játszik a hazai lengyelek életében. Az elmúlt időszakban számos lengyel felkészítő tanár és koreográfus segítségével készültek fel, mint például: Jerzy Śmieczowszki, Mits Andrea, Jacek Lewandowski és Krzysztof Turała énektanár.
Táncosaik közül hárman kétéves nyári egyetemen néptánc-koreográfus felsőfokú szakképesítést szereztek Lengyelországban, a XVIII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával. Részben ennek is köszönhető, hogy már két éve egy ifjúsági tánccsoportjuk is létezik, és fellép a ma már húsz év feletti korosztályú tagokkal együtt.
Fellépéseiken az adott tánchoz illő lengyel népviseleti ruhákat öltenek magukra. A mai napig is a Polonez Néptáncegyüttes az egyetlen ilyen együttes Magyarországon. A külföldi vendégszereplések mellett számos hazai rendezvényen léptek fel. Az együttes repertoárjában megtalálhatóak népi és regionális táncok, mint például polonez, kujawiak, oberek, podhale, krakowiak, tańce kaszubskie, lubelskie, śeredzkie, łowickie, góralskie, középlengyel.
Idén a Hazai Nemzetiségi Bizottságnak a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter útján tett előterjesztése nyomán Nemzetiségekért díjjal tüntették ki őket. A hazai nemzetiségek érdekében végzett példaértékű közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos munkát, illetve a tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági önszerveződésben ezzel kapcsolatos tevékenységet elismerő díjat a miniszterelnök adományozza, azt Balogh Katarzyna vette át Balogh Zoltántól, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterétől.
Ezzel zárult a kisszínpadon a csütörtöki nap programja, de a fesztiválnap még sok izgalmat tartogatott, hiszen az aznapi nagyszínpadi Csík zenekar koncert csak ekkor kezdődött, és a fesztiválozók végül tíz órától a Platán rendezvényközpontban a török csoport táncházával tehették föl a koronát a XXI. Dunamenti Folklórfesztivál második napjára.