Kinek a sírjára vésték az egyetlen ismert Petőfi sírverset? Talán ő hozta Kalocsára jobbágy-felszabadítás hírét, de az első Petőfi-kötetet biztosan. Unokaöccse Kossuth lőporfelelőse volt. Fegyverbaleset okozta halálát, amikor családja gyászolt, Kalocsa ünnepelt – a Petőfi-sírvers, a sírkő és a sírkő alá temetett Szabó Ferenc történetét a Viski Károly Múzeumban az eredeti sírkőnek kialakított emlékhely avatásán ismertette Romsics Imre múzeumigazgató a forradalom 175. évfordulóján. A múzeumigazgató gyűjtésének eredményét Szabó Ferenc halálának 175. évfordulóján tesszük közzé.
Az idei március 15-én kettős jubileumot ünnepeltünk: az 1848-as forradalom 175. évfordulójának különös jelentőséget ad, hogy a forradalom költője, Petőfi Sándor 200 éve született. Ennek emlékére a „Petőfi 200” programsorozat országszerte ünnepségeket, rendezvényeket szerveznek, amihez a kalocsai Viski Károly Múzeum azzal kapcsolódott, hogy az eredetileg a temetőben állott sírkövet, amelyen Petőfi Sándor egyetlen ismert sírverse olvasható, a múzeum udvarán helyezték el, ahol számára méltó emlékhelyet alakítottak ki.
A sírvers emlékhelyének avatását március 15-én délelőtt 10 órai kezdettel tartották, a városi ünnepség és koszorúzás előtt, amint arról tudósítottunk is.
A Viski Károly Múzeumban egyébként már a nemzeti ünnep előestéjén kezdetét vették a megemlékezések, amikor a Kalocsai Múzeumbarátok Köre fáklyás felvonulás és koszorúzás után ünnepi műsorral és negyvennyolcas vacsorával emlékezett a forradalomra és szabadságharcra.
A március 15-ei ünnepi alkalmak sorát is a múzeum nyitotta meg, a sírkő számára kialakított emlékhely avatásával, ahol a Petőfi sírvers, az azt viselő sírkő és az alatta nyugalomra helyezett kalocsai polgár sok érdekes részletben gazdag történetét Romsics Imre múzeumigazgató ismertette – ennek nyomán adjuk közre az alábbiakat.
Fegyverbalesetben hunyt el Petőfi költészetének kalocsai hírnöke
A tragikus sorsú Szabó Ferencről megtudtuk: a kalocsai kereskedő 1847-ben a József-napi vásárra utazott föl Pestre, épp azon a napon, amikor megjelent Petőfi Sándor első gyűjteményes kötete, amelyet ő megvásárolt és hazahozott. Ez a kötet járt körbe Kalocsán kézről kézre, a kalocsai nép így ismerkedett meg Petőfi Sándor költészetével.
Egy évvel később újra felutazott a József-napi vásárra, ahonnan hazafelé jövet március 21-én fegyvertisztogatás közben elsült a pisztolya, és halálos sebet ejtett rajta.
Másnap, 22-én, annak örömére, hogy az Országgyűlés az úrbéri viszonyok eltörlésével felszabadította a jobbágyságot, a város 120 akó borából 20 akót a városi ünnepségen a polgármester szétosztott a nép között.
Ugyanekkor a Szabó család gyászol: Szabó Ferenc halva fekszik a ravatalon.
A múzeumigazgató szerint lehetséges, hogy épp Szabó Ferenc kocsija hozza Pestről a jobbágyfelszabadítás hírét, amely történelmi léptékű változást hozott az ország életében.
Szabó Ferenc családi kapcsolatai révén is kötődött a szabadságharchoz, hiszen a múzeum melletti második házban élt az egy kalocsai utca névadójaként is ismert Szabó József, Kossuth Lajos salétromfelügyelője, ekként a szabadságharc puskaporgyártásának a felelőse, akinek nagybátyja – édesapja testvére – volt Szabó Ferenc.
Többször „megtalálták”, többször elfeledték a jeles sírkövet
Szabó Ferencet 1848. március 22 én temették el. Később a család elköltözött Kalocsáról, és elfelejtődött a sír, vele a Petőfi sírvers is. Ám a lánya 1882-ben indított egy mozgalmat arra, hogy országos emléket állítsanak kalocsai Petőfi sírvers tiszteletének. Noha az irodalomtörténészek egy része kételkedik a vers eredetiségében, de a Vasárnapi Újságnak a család bemutatta a kéziratot, amely a lap cikke szerint valóban Petőfi Sándortól származott, és a sírkövön olvasható két vers közül az egyiket közölte is a lap. Ez a vers bekerült a szintén 1882-ben megjelent Petőfi Sándor összes költeménye kiadványba is.
A későbbi Petőfi összesek némelyikében szerepelt a vers, másikakból kimaradt – örömhírként osztotta meg a jelenlévőkkel Romsics Imre, hogy a vers a szerkesztés alatt álló jubileumi Petőfi összesben is megjelenik majd.
1931-ben a dédunoka jelent meg Kalocsán, és a városiak segítségével felkutatták az akkor a földbe süllyedt, eldőlt síremléket. Miután nagy nehezen megtalálták és felállították a sírkövet, egy mozgalom indult, hogy kiemeljék és méltó helyre tegyék, ám ez elfelejtődött.
Pontosan húsz esztendővel később, 1951-ben Laszczik Ernő, az akkori múzeumigazgató levelet írt az akkori kultuszminiszternek, Ortutay Gyulának, tájékoztatva őt a Petőfi verset hordozó sírkő méltatlan sorsáról, amire Ortutay 1952-ben védetté nyilvánította Szabó Ferenc sírhelyét, és kötelezte a városi tanács VB-t, hogy a sírt emeljék ki és helyezzék méltó helyre.
Ekkoriban épült ki a temető mai főútja, a sírkövet pedig a kápolnával szemben, az út mentén helyezték el.
Aztán újabb hetven esztendeig semmi nem történt vele. Laszczik Ernő halála után még az is elmaradt, hogy táblával jelöljék meg, hogy a kövön Petőfi verse olvasható.
2021-ben a Kalocsai Értéktár Bizottság határozata és az önkormányzat hozzájáruló nyilatkozata nyomán kiemelték, a Viski Károly Múzeum udvarára szállították, ahol pályázat segítségével méltó emlékhelyet alakítottak ki számára.
Mostantól az eredeti sírkő, valamint a rajta olvasható verseket olvashatóbban is megjelenítő gránittábla a Viski Károly Múzeum udvarán megtekinthető.